Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1902. évi október hó 26-29-én Kolozsvárt tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1902)

Jegyzőkönyv

o

bizonyítéka jelen főtanácsunk tárgysorozata is, a melyen végig tekintve, valóban, aggodalom szállja meg keblemet, vájjon a legjobb akarat mellett is, képesek leszünk-e azt a maga egészében letárgyalni?! Általában mindnyájan tapasztalhattuk, hogy a közelebbi években egyh. főtanácsainknak mindig annyi tárgya volt, hogy azokat a legnagyobb igyekezettel is nehezen tudtuk mind elintézni; egy részét nem egyszer kénytelenek voltunk egy következő gyűlésre halasztani. Es ha igy megy, kénytelenek leszünk vagy két főtanácsi gyűlést tartani évenként, vagy a főtanácsi tárgyak egy részének érdemleges elintézését az E. K. Tanácsra bízni, oly módon, hogy azok csak ennek évi jelentése rendjén hozassanak Egyh. Főtanácsaink tudomására. Szóval, valamely módját minden esetre ki kell találnunk annak, — ide értve természetesen a házszabályok szigorú megtartását is, a mely megszabja, hogy ki hányszor szólhat hozzá valamely tárgyhoz, — hogy főtanácsaink dolgát a lehetőleg megkönynyitsük. S e tekintetben bátor voltam egy indítványt is tenni, a mely a tárgysorozat rendjén szintén elő fog fordulni s nagyon örvendenék, ha olyannak találtatnék, hogy azzal egyelőre legalább a kísérletet meg lehetne tenni a jelzett irányban.

Helyén lenne talán megnyitó beszédemben jelen főtanácsi gyűlésünk fontosabb tárgyait kiemelni. De ezzel nem kívánom a tanácskozásnak különben is rövidre mért idejét még inkább megrövidíteni. Legyen szabad azonban egyre mégis rámutatnom. A tárgysorozatnak 16. pontja alatt ez áll: „Egyházi közigazgatási államsegély-kérésre előterjesztés.“

Ki az közülünk, a ki a legnagyobb örömmel, a kegyeletes érzésnek egy nemével ne gondolna mindannyiszor az 1848. évi XX-ik t.-czikkre, melynek 1-ső §-ában addig csak Erdélyben törvényesnek ismert unitárius vallásunk, az Unió következtében egész Magyarországra kitérj edőleg törvényesen bevett vallásnak lett nyilvánítva. E törvény tovább 3-ik §-ában minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségeinek közálladalmi költségek által leendő fedezését mondotta ki. Nagy és szép gondolat, a minő csak