Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1900. évi október 28-30-án Kolozsvárt tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1900)
Jegyzőkönyv
14 Főt. Egyh. Főtanács. Nem tehetem azonban, hogy ezek közül egy párról én is meg ne emlékezzem. A mi közel két évtized óta egyik fő és állandó tárgya gondjainknak, hogy főiskolánk helyett újat építtessünk, immár testet kezd magára ölteni. Az uj főiskola építése folyamatban van, sőt a fedélzet is már fel van téve. Jövő évi Főtanácsunkat, ha Isten megsegít, annak dísztermében fogjuk megtartani. Szép és hatalmas épület fog az lenni; de époly hatalmas érvágás is lesz pénztárunkon, mind a mellett, hogy annak költségeihez az állam is 240 ezer koronával járul hozzája. Ideig-óráig talán még ellehetett volna odázni az építkezést s lehetnek, a kik inkább azt látták volna helyesnek. De a ki az állami s más egyházak hasonló intézeteit a mi mostani főiskolai helyiségünkkel összehasonlítja, kénytelen belátni, hogy ez elől az építkezés elől lehetetlen volt kitérnünk. Adjunk hálát Istennek, hogy ezt lehetővé tette nekünk. A jó Isten majd csak megsegít arra is, hogy az építkezéssel reánk nehezedő terhek alól kibontakozzunk. Nehezebb viszonyok között is nem egyszer éreztük mi a Gondviselésnek áldott kezét egyházunk felett. Bizzunk hát és reménykedjünk ebbe ezután is. De a bizalomhoz és reményhez kapcsoljuk hozzá buzgóságunkat és áldozatkészségünket is. Mert ezekre ma ép oly szükségünk van és lesz ezután is, mint volt hitelődeinknek, ha az ők d csőségükben osztozni s egyházunkat fenntartani akarjuk. Ne csak aratni, hanem vetni is készek legyünk. A másik dolog, a miről megemlékezni kívánok ; a Kongrua ügye, a mely rövid időn talán már rendezve lesz. Mert teljesen rendezve még ma sincs. Még a múlt 1899. évi Kongruájokat sem kapták meg lelkészeink mindnyájan; a f. 1900. évre pedig csak 15 lelkészünknek van eddig kiutalva. Mondhatom, hogy alig okozott valami a közelebbi időben több gondot és fáradtságot, mint ez az ügy. Miután a Kongrua megállításának alapjául szolgáló bevallások, némelyik kétszer is visszaküldetett a Minisztériumtól kiegészítésre, le és fel is annyit kellett ez ügyben Írni, hogy ez iromány-jegyzék már is halomra megy, s még most
