Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
II. Az iskoláról, építésekről és javításokról
* 30 — zsiák esperestje, Ekárt Gergely uram özvegye, Kömives Kata asszony hordozta. * * * Az 1589-ben épített iskola sokat szenvedett Básta korában. 1601. nyarán Básta és Mihály vajda a Keresztesmezőre szállottak. Torda az első napokba lángokba borult. Egymásután kétszer is felgyújtották az általuk gyűlölt várost, boszut akarván állani, a miért a múlt ősszel az erdélyi felkelő nemességnek gyülekező helye volt. Az iskola tetőzete, ablakai, ajtai mind elégtek, régiség- és éremtára kiraboltatott. Hogy az iskolát elpusztítása után hány évvel? miféle költséggel, kik építették fel Bocskai István fejedelemségének idejében, a 17-ik század elején, arról Uzoni mit sem tud. Még 1608-ban is romban feküdt az egész város, a midőn a tordai unitárius polgárok 50 frt fizetéssel és nehány köböl gabonával a rectori állásra meghivák Cromerus Pétert, egy kolozsvári takács fiát, ki a bécsi akadémiáról jött le, s kinek naplójában ez olvasható: Időmben, 1608. jul. 26-án, Torda teljesen el van pusztítva és romjaiban hever. A hivek áldozatkészsége azonban újból helyreállította az iskolát. Torda város 1603-ban vásár-rendszabályt alkotván, elrendelte, hogy a mészárszéktől, minden szombaton egy-egy font húst adjanak az iskolabeli ifjak számára; a bírságok, a vásárban lefoglalt élelmi czikkek, vagy a vasárnapot megszegőktől elvett dolgoknak is felét az iskolának, felét a kórháznak rendelte kiadatni. Folyt az iskola építése és kiigazítása még 1665-ben is, midőn a szentlászlói zsinaton az esperesek megbizattak, hogy egyházkörökként eszközöljenek gyűjtést a tordai iskola építésére.1 A 17-ik század elején más veszedelem is fenyegette az iskolát. Náprágy Demeter r. kath. püspök 1601—1603. között a r. kath. hitnek régi jogaiba visszahelyezéséről titkos jelentést küldött fel a császárhoz ily czim alatt: Gon-i Orbán: 251. 1.
