Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

II. Az iskoláról, építésekről és javításokról

31 —

dolatok az Arias eretnekség Erdély fejedelemségéből kiirtásáról s abban a többek közt ezeket írja: Már meg van törve Torda és Deés, a két legnagyobb mezőváros, az áriánusok e két székhelyét a tűz merőben elpusztította s nézetem szerint vagy uj telepitvényt kell oda hozni, vagy a legnyakasabb Arianusokat csak föltételesen befogadni.

Az unitáriusok népiskolái zárassanak be, mint a melyekben ezek ifjúsága különös szorgalommal tanittatik; azután Rhetorikákra megy fel s igy belőlük eretnekségöknek erős oszlopai nőnek. Mert látni lehet, hogy az unitáriusok felekezetében a földmivelő emberek is a tudományban annyira haladtak, hogy irni, olvasni, a hit felől ellenvetést támasztani s a többi parasztokkal vitatkozni és azokat gyakran maguk véleményükre téritni képesek. Mindenik iskolájukat bezárván, a gonosznak erejét el kellene tiporni, gyarapodásuk eszközeit megtagadni és igy ezen bűnös eretnekség szerzőit, pártolóit a jó útjára visszavinni.

Aranyosszéken egyetlen kezdetleges katholikus megye van, kevés kálvinista, s a legtöbb úgy a nemesek, mint a nép, mind unitárius.1

♦

* *

Az iskola harmadik renovatioja 1694-ben történt, a mikor a templom megújítására is a jun. 20-án Tordán tartott zsinat alkalmával 224 frt 84 dénár gyüjtetett össze. Az auditorium menyezettel láttatott el 1695-ben, a melyről ez iratik:

A kiknek buzgólkodásával és költségével a tanuló ifjúság hasznára ez az építkezés végrehajtatott, nevei Írassanak be az erények könyvébe. (1695. nov. hóban Szebeni Simon Mihály.)

De alig épülte ki sebét egy hosszú század folyama alatt ez az iskola, azon (osztrák) gyújtogató kezek, melyek a gyújtó csóvát már egyszer rádobták a tudomány csarnokára, azt ismét elhamvasztották.2 Erre vonatkozólag az

1 Kér. Magvető XVIII. kötet 389., 396. 1.

2 Orbán 252.