Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

VIII. A tanulók segélyezése, jutalmak

VIII. A tanulók segélyezése, jutalmak.

Uzoni szerint a tordai iskola eleinte csak az ekklézsia jövedelméből építtetett és sokáig csak az ekklézsia adakozásából tartatott fenn.

Miután pedig a tordai unitár. ekklézsia elszegényedett és igy az iskola fenntartására képtelen lett: úgy az egyháziak, mint a világiak között gyűjtést rendeztek az iskola számára, a mely évről-évre folytatódván, végül törvénynyé lett. A begyült pénzből és gabonából fizették a rectort és segélyezték a tanulókat. Osztalék czimen minden héten 1 frtot, egy év alatt 52 frtot osztottak ki a tanulók közt. A többi osztalékot éneklésből, ünnepnapokon a patronusoknál végzett prédikálásért kapták. Nyáron kézi munkájokkal tartották fenn magokat. Kenyeret az esténként való kántálások alkalmával a városi polgárok adtak ingyen; ez volt fenntartásuknak egyik fő eszköze. A deákság szőlőjéből is kaptak némi jövedelmet, kiki az ő munkája szerint.

A tordai iskola ügye a consistorium jegyzőkönyveiben legelőször 1665. jun. 21-én, a Szt.-Lászlón tartott zsinaton fordul elé. Ekkor kezdi a Status az iskolát segélyezni, mire vonatkozólag Benczédi Gergely a „P. Horváth Ferencz életrajza és alapítványa“ czimü czikkében következőket irja.

„A Horváth fiuk fényes áldozat készségét bizonyító adataink 1671-ben kezdődnek, a mely évben a tordai gimnáziumot részben közadakozásból kezdették fenntartani, mivel az aranyosszéki ekklézsiák és lakósok, e gimn. ed-