Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
IV. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák, szünidők
198 — magyar nyelvéhez közelebb állana, de mivel a latin nyelvészetre nézve czél a nyelvnek értése és szabatos írása, ezen czél mellé a német nyelvet illetőleg még annak gyakorlati használata — beszélése is járul polgári társadalmi viszonyainknál fogva, a német nyelv beszélése mondhatni nélkülözhetetlen minden miveit embernél: már pedig a tapasztalás bizonyítja, hogy illő folyékonyságot, könnyűséget valamely idegen nyelv s különösön a saját hangokban dús németnyelvben csak úgy szerezhet az ember, ha fülét és beszélés szerveit mentői korábban kezdve mentői huzamosabban gyakorolja valamely nyelvben. A harmadik osztályban beosztott németnyelv igen kevés óránként, hetenként arra való, hogy a gyermek a német nyelv betűivel megismerkedjék, megtanuljon olvasni, fülét a német nyelvhez szoktatsa, s nyelvét megtörje ugyszólva eme nyelvre; e mellett egyes apró mondatkák fordítása alkalmával vagy külön is mentői több német szót tanuljon s mindezek a ÍV. osztályban rendszeresen megkezdendő grammatikai tanulásnál anyagul, segédül és előkészületül szolgáljanak. A számtanból az eddigi szokástól eltérőleg a fejbeli számvetés mellett a számokkali négy műtétéit egyszerűen betanitandónak tartjuk. A IV első nyelvészeti osztály tantárgyai a szokottak lévén, csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy ezen osztály tanulmányai közül a német nyelv lévén a főtárgy, erre kell a nagyobb súlyt fektetni. Az V. osztályban főtárgy a latin nyelv, e mellett másodtárgyul az előbbi osztályban megkezdett németnyelv, a mely azonban itt már kisebb mérvben van beosztva. A VI. osztály tantárgyai a szokottak lévén, semmi megjegyzendőt sem találunk. A VII. osztályban a magyar-, latin- és németnyelv grammatikáját elvégezvén a tanuló, kivált az év végén a német- és latin nyelvben apróbb és könnyebb darabok lefordítása is megkezdendő, még pedig mind szóval mind írásban. Főtárgy azonban ezen osztályban a mostan meg-
