Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

III. Az iskola rektorairól, tanárairól

134 —

érzett a tanoda iránt, hogy annak és a tordai ekklézsiának a néhai Pápai Istvánná, Gyulai Zsófia nagyban testált, az Barabás müve, minek tanúja én vagyok.

Gálffi József idejében a deákok száma volt:

1. Kolozsmegyéből 2

2. Tordamegyéből 7

3. Háromszékmegyéből 16

4. Udvarhelymegyéből 25

5. Maros-Torda megyéből 12

6. Aranyosszékről 30

7. Küküllőmegyéből 9

8. Torda városából 10

9. Háromnak születése ismeretlen 3

összesen 114

40. Szabó Sámuel 1815. szeptember 1-től 1830. aug. 22-ig. Abrudbányán született 1756-ban. Tanult az abrudbányai és toroczkói iskolákban s a kolozsvári kollégiumban. 1778-ban a kolozsvári ekklézsia segédkántorának választotta, 1781-ben pedig a zsinati főtanács Toroczkóra rendelte tanítónak. 6 évig toroczkói rector volt. Azután 3 évig külföldön tanult a bécsi, berlini és göttingai egyetemen. 1792. szeptember havában hazajött és 3 évig a nagys. Sándor Mózesné Lajos nevű fia mellett nevelősködött. 1795-ben a bölöni zsinat megválasztotta a székelykeresztúri gimnázium első tanárának, a mely hivatalába 1796. november 7-én iktatták be. Itt 18 évig szolgált, 1813. jul. 4-én hivataláról lemondott s 1815-ig Póka-Kereszturon lakott, a mikor a t.-szt-györgyi zsinaton 1815. julius 4-én a tordai gimnázium igazgató-tanárának választatott,1 a hol szept. 7-én ezen beszéddel köszöntött be: A párosított szépség és jóság a tudományban. Jelszava: Isten ne hagyj el!

1818. május 26-án a tordai ekklézsia kérést ad be az E. K. Tanácshoz, hogy küldjön egy alkalmas rector-1 Az ő neve előtt fordul elé a Matriculában először a »gimnázium« szó. Pag. 14.