Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
135 — professort, Szabó Sámuelnek adjon más státiót, mert öreg lévén, nem tud kellőleg szolgálni. Mint embert az egész ekklézsia szereti, de tanításra s főképpen nevelésre az iskola mostani romlott állapotában őt nem tartja alkalmatosnak. 1830. auguszt. 22-én a dombói zsinat Kolozsvárra rendelte a theologia tanítására. Csak két évig működhetett ez állásában, mert öregsége miatt nyugalomba kellett vonulnia. Meghalt 1856. szept. 22-én száz éves korában. A gagyi temetőben nyugszik. Életéről bővebben irt Sándor János a székelykereszturi gimnázium történetében és a Kér. Magv. IX. és XVI. kötetében. 41. Aranyosrákosi Székely Sándor 1830. aug. 22—1832. szept. 1-ig. Született Kaálban (1797. szept. 13), hol atyja unitárius lelkész és esperes volt. 1808. szept. 1-től a Székelykereszturi gimnáziumban tanult 6 évig. 1814. szept. 1-től a kolozsvári kollégiumban folytatta tanulását, a hol 5 évig tanulván, 1819. nov. 1-én beiratkozott Kolozsvárt a kir. líceumba joghallgatónak. 1820. nov. 14-én az egyház költségén a bécsi egyetemre ment, honnan 1822. jun. 6-án visszatérvén, tordai pap lett (1822. jun 6—1831. április 24). 1827. jul. 4-én a Bágyonban tartott zsinat határozata értelmében mint pap a gimnáziumban theologiát, görög- és német nyelvtant is tanított. 1830. aug. 22-én a dombói zsinat a tordai gimn, igazgató-tanárává választotta, e mellett a papi hivatalt is viselte. Jelszava: Isten az én védelmezőm. 1832. aug. 29-én a szentlászlói zsinaton megválasztották a kolozsvári kollégiumhoz a theologia tanárának és igazgatónak; 1838-ban a tordai zsinaton egyházi főjegyzőnek; végre 1845. aug. 25-én a homoródalmási zsinaton püspöknek, mint ilyen halt meg 1852. jan. 27-én. Ő irta „A székelyek Erdélyben“ czimü hős költeményt, a mely Vörösmarty Mihályt, a nagy költőt, hőskölteményei írására serkentette. „Az unitárius vallás története Erdélyben“ s több más költői és történelmi mü is őrzi Székely Sándor emlékezetét.
