Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

Előszó - I. Bevezetés

— 2

A róm. kath. papság minden lehetőt megtett a mozgalom gátlására; de mit ér egyesek igyekezete az egyesült népakarat ellenében?

Szeben volt első, hol a reformatio tanai a külföldről, odavaló kereskedőktől behozott könyvek utján elterjedett. Honter a sajtó és élőbeszéd hatalmával néhány év alatt Brassót és a Barcaságot nyerte meg a reformatiónak. Rendre a többi szász városok is elfogadták Luther tanait. A szász lutheránusok első püspöküket már 1552-ben a szebeni zsinaton megválasztották.

A helvét hittanok a magyarországi részekből 1553—56 körül kezdettek Erdélybe beszivárogni.

Az 1556. év forduló pont Erdély politikai, de az egyszersmind vallástörténetében is. Az ország közállapotainak szabadelvű alkotmányos alapokra fektetése azonnal a vallási nézetek szabad nyilvánulását eredményezte. Nemzeti fejedelem és magyar kormány állott az ország élére. Ez állapot reményt öntött a szivekbe, felemelő önérzetet adott a lelkeknek.

János Zsigmond egyedül uralkodásának kezdetén (1560) birodalmában az ágost. ev. vallás elterjedése bevégzett tény, maga a fejedelem is e hitet vallotta: törvények ismerték el a róm. kath. vallást, az ágost. ev. vallást, püspöküket Izabella királyné erősítette meg, gyűléseket tartottak, iskolákat állítottak, egyházuk igazgatását maguk intézték, szóval, vallásuk törvényen elismert második vallás volt.

1556. óta a törvény oltalma alatt álló lutheránus vallás védelme alatt, János Zsigmond birodalmában folyvást növekedett az a kis töredék, mely az Úrvacsora kérdésében Kálvin tanait fogadta el.

De az is tény, hogy a fejedelem ez évben a Lengyelországból unitárius nézetei miatt kiüldözött Blandrata Györgyöt udvari orvosává vevén fel: a vallásügy ez országrészben azonnal más árnyalatot öltött.

Blandrata személyisége, tudománya, élettörténete oly sajátságos volt, hogy megjelenése, beszédei s szellemi iránya az ifjú fejedelem kedélyére a legnagyobb benyo-