Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

III. Az iskola rektorairól, tanárairól

-semes időkben Tordán először, mint iskola-mester, azután pap, száműzött, az övéivel vasoszlop gyanánt megállott. Az iskolát igazgatta, mig Derzsi Simon Pál tordai pap és esperes élt, aki 1706. ápril 11-én az Urban elnyugodott. Kinek pásztori kathedrájába még ugyanazon évben Szentiváni Bartók János választatott. A következő 1707. évi jun. 5-én a Bágyonban tartott egyházköri gyűlésen prédikált.

1707. jun. 26-án zsinat tartatván Haranglábon, ahol 16 felszentelt pap között a Szentiváni Bartók János neve is, mint tordai papé, előfordul.

Ezekből világos, hogy az evangélium hirdetésének tisztét 1706-ban Tordán, Derzsi Simon Pál halála után, Szentiváni Bartók János kezdette el. Hogy azonnal az iskola igazgatóságáról nem mondott le, onnan lehet gyanítani, hogy bizonyos aláírásban magát még 1707. junius

25-én is tordai mesternek Írja. Nem is lehetett ebben a bizonytalan időben uj rectort hozatni Tordára, mert az 1704—1710. években sem consistoriumot, sem zsinatot nem lehetett tartani. Torda a jövő-menő hadaknak központja volt, a Keresztesmező a hadiszemlék szintere, Aranyosszék pusztítás, szándékos gyújtogatások és egész Erdély a szerencsétlen ütközetek vérétől megittasult nézőtér.

Maga a püspök 1704. végén a külső ekklézsiák gondozását püspöki tekintélylyel az esperesekre ruházta és az anyaekklézsiának pusztulását, a consistoriumok megszüntetését, a kormányzat megzavarását sok könnyel siratja körleveleiben.

Egyik körlevél tartalma, hogy 1705. jan. 7-én partialist kell tartani A.-Rákoson, vagy Tordán, ahol minden gyűjtés, akár pénz, akár gabona s más efajta helyeztessék az aedilisek közébe s megbízható utón vitessék be Kolozsvárra. Ezt a levelet a püspök az aranyos-tordaköri espereshez küldötte s vétetett Várfalván 1704. decz. 15-én. S igy következik:

„Tiszteletes férfiú, és az Úr Jézus Krisztusban szerelmes Atyámfia, Kegyelmednek istentől békességet, fel-