Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
nyelv tanítását, addig Boros Jenő, Lörinczy István és Gálfalvi Samu tanítják, miután az utóbbi kettő nyári továbbképzőn vesz részt Craiován. 1922/1923-ban helyettes tanárként Kovács Sándor is tanítja a román nyelvet. A további években gyakran váltakoznak a román anyanyelvű tanárok, az anyagilag jobb helyzetű, jövedelmezőbb állami iskolákhoz távoznak. Leghosszabb ideig §erban Comilá marad — 1934-től 1940-ig —, akinek tevékenységéről távozásakor elismerően nyilatkozik az igazgató. Miután a bécsi döntést követően Erdély is bekapcsolódik az új iskolai rendszerbe — módosított tantervek alapján tanítottak — a román nyelv és irodalom tanítása nem szűnt meg, hanem heti 3-3 órában továbbtanították (Eisner Gottfried tanított pl. az 1943/1944-es tanévben 16 órát, Fülöp Zoltán 5 órát), nem fakultatív, hanem kötelező tantárgyként minden osztályban (a Magyarországról jött tanulók meg is lepődtek ezen). Az oktatás folyamatát és minőségét nehezítették a rendszerváltás utáni átmeneti tantervek is, az iskolai törvények, rendelkezések gyakori váltakozása, s ezek következményeként kialakult tankönyvhiány, amelyről így ír az igazgató az 1924/1925-ös tanévben: „Az oktatásban érezhető volt még a megfelelő tankönyvek hiánya. Több tantárgynál a tanításra szánt idő egy része kárba veszett a tárgyalt anyag leírása folytán, ami kifogásolható pedagógiai szempontból is, annyival inkább, mert a tanuló nem eléggé ellenőrizhető jegyzetből készülvén, nem mindig kifogástalan ismereteket nyer. Sajnos ezen tankönyvhiány megszűnése alig remélhető egyhamar, minthogy a középfokú oktatás reformja miatt a tanterwáltozás is kilátásban van. ”w Miniszteri rendelet szabályozta a tanulók megjelenését is. Elrendeli az egyensapka, karszám és meghatározott szabású ruha viseletét (1933). Az 1937/1938-as évkönyv szerint minden tanulónak egyenruhája van és érezhető fegyelmi hatása is. 1935/ 1936-tól bevezetik a VII—VIII. osztályos tanulók előzetes katonai kiképzését, az 1937/1938-as tanévben már gáztámadás ellen védekező gyakorlatokat is tartanak. 1925/1926-tól kezdődően az V. osztályba csak felvételi vizsga alapján írhatók be a tanulók, melyre miniszteri biztost küldtek elnökölni. így az 1925. szeptember 21—22-én tartott felvételi vizsgát Dimitrie Focija, a bukaresti Spiru Haret Líceum tanára, miniszteri biztos elnöklete alatt szervezték (jelentkezett 8 tanuló, átment 7). Az 1924/1925-ös tanévben az új szabályzat (regulament) értelmében az alsó négy osztály (mai V—VIII. osztály) osztályvizsgáit megszüntetik, a tanulók előmenetelét az évi általános osztályzat szerint állapítják meg. Az V—VIII. osztályban (mai IX—XII.) az évi általánost az évi osztályzat és az évvégi osztályvizsga eredményeinek egybevetése által számították ki. Aki évi osztályzatai alapján elégtelen minősítést kapott nem állhatott vizsgára. Ebben a tanévben a tanulók többsége sikeresen vizsgázott: 89,93%-a átment, 8,38% javítóvizsgázott, 1,79% ismétlő maradt. Az 1933/1934-es középiskolai tantervvel a Közoktatásügyi Minisztérium visszaállítja az évvégi vizsgákat is az alsó tagozaton kijelölt tárgyakból: román, francia és latin nyelvből, mennyiségtanból az írásbelit is bevezeti. A tanárok létszáma az I. világháború után nem teljes. Kiegészítésére alkalmazták: 1919-ben Bálint Domokos mennyiségtan és természettan tanárt, valamint Boros Jenő német—magyar szakos tanárt. így az 1919/1920-as tanévben Pap Mózes igazgató, Barabás Lajos, Bálint Domokos, Boros Jenő, Derzsi Zoltán, dr. Lengyel Árpád, Lörinczy Géza, Lörinczy István, Lörinczy Zoltán, Nagy Lajos, Szentmártoni Kálmán és dr. Szolga Ferenc tanítanak, kényszerűen magas óraszámmal. Még az igazgató is kénytelen Heti 24 órát tanítani. Péter Lajos és Gálfalvi Samu 1920-ban tér vissza az orosz fogságból, utóbbi ugyanebben az évben a főgimnázium igazgatója lesz Pap Mózes helyett 1934-ig. O úja meg a gimnázium 140 éves történetét. Az anyagi nehézségek is tovább kísérik az intézetet, a tanári fizetések is alacsonyabbak mint az állami iskoláknál. A magánoktatási törvény 30. pontja kötelezi az Egyházat a tanítók és tanárok fizetésének állami szinten való tartására, de az Egyház csak 1927. szeptember 1-től tudja 80 Értesítő az 1924/1925-ös tanévre. 22. 85
