Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
órában. A görög nyelv fakultatív tantárggyá degradálódik (1921/1922), a VIII. osztályban tanítják, helyette bevezetik az angol nyelvet az V—VIII. osztályban. A német órák száma heti 2 órára csökken osztályonként, hasonlóképpen a történelem, földrajz is. A román nyelv mellett új tantárgy az állampolgári és jogi ismeretek heti egy órában, a IV. és VIII. osztályban (a IV.-ben 1924/1925-ös tanévtől) és a gazdaságtan a VIII. osztályban (az 1925/1926-os tanévtől). A matematika órák száma lecsökkent heti 18 órára: az I. és III. osztályban maradt a 3 óra, a többiekben csupán heti 2 óra. A román órák számát 1922/1923-ban az I., egy év múlva a II. osztályban 4 órára növelik, 1935/1936-tól az I—II. osztályban heti 5 óra, a III. osztályban 4 óra, 1941/1942-ben heti 2 órában tanították. Az 1923/1924-es tanévtől az angol nyelv tanítása kimarad, ugyanis az E.K.T. a kolozsvári közoktatási vezértitkárság határozott rendeletére a francia nyelvet vezeti be, ugyanolyan óraszámban mint az angolt addig. Ugyanakkor az Egyházi Főhatóság bevezette az állami tantervet, egyúttal elrendelte a magyar nyelv tanítását a román nyelv és irodalomórákkal azonos óraszámban (3—3 óra osztályonként). Az I—II. osztályban 4-4 óra lesz 1928-ig, akkor a 7 osztályos iskolarendszer bevezetése miatt az I: osztályban 5, a II. osztályban 4, a többiekben 3 óra maradt. A középiskolai törvény bevezetése után a nemzeti tárgyak óraszáma 1-1 órával növekszik, a német nyelv a felső tagozatra került — 10 órában —, majd fakultatív lett, helyette angol is választható (de nem következett be). Az egészségtan a III. osztályban megszűnt külön tantárgynak lenni (1929/1930), a természetrajz kiegészítő része lett. Rendkívüli tantárgyak közt szerepeltek a zene, illetve a hegedűtanítás heti 8 órában, a művészi rajz a felső tagozaton heti 2 órában, kézimunka 3 csoportban heti 2-2 órában (előbb női, majd a koedukáció megszűntével asztalosmunka 2 csoportban heti 4-4 óra), gyorsírás, természetrajzi és természettani gyakorlat, énekkar. 6 hetes tánckurzusokat is szerveznek évente. Könyvkötészetet is tanítanak 2 csoport számára 4-4 órában, 1934-től zongoratanítás is kezdődik. A nyolcosztályos középiskolai oktatás visszaállításával ennek megfelelően változik a tanterv, tartalmi téren lényeges változások nem történtek.. Az iskolai év a román oktatási rendszernek megfelelően két félév helyett három évharmadra oszlott. Az órák 50 percesek, kivéve az 1926/1927-es tanévet és az 1927/1928-as év első évharmadát, amikor is miniszteri rendeletre a nemzeti tantárgyakat 60 perces órákban kellett tanítani. A tanári kar úgy határozott, hogy valamennyi órát 60 percig tartanak. 1928. január 1-től újból visszavezetik az 50 perces órákat. A közoktatási minisztérium rendelete értelmében Románia történelmét és földrajzát csak román anyanyelvű tanárok taníthatták (többen a tanítóképzőből). Pl. Szentmártoni Kálmán Románia földrajzát csak miniszteri engedéllyel taníthatta. Ugyanaz a közoktatási miniszteri rendelet a román nyelv elsajátítása érdekében elrendelte a szünetekben a román nyelvű beszélgetést. Ezt később úgy módosították, hogy csak annyiban hajtandó végre, amennyiben megvalósítható. A tanári kar helyesebbnek tartotta az előbbi helyett irodalmi előadások szervezését, majd délutáni román nyelvű társalgási órákat tartanak. Az 1931/1932-es rendelkezések elrendelik a gyakorlati oktatás bevezetését is. Megvalósításában nehézséget okozott viszont a műhelyfelszerelés teljes hiánya. Ezért, hogy a rendeletnek is eleget tehessenek, olyan munkákat igyekeznek megtanítani a tanulóknak, amelyek aránylag kevés felszerelést, berendezést igényelnek. Kézitáska készítéssel, könyvkötéssel foglalkoznak a kézimunka órákon, a famunka és a gipsszel való mintázás mellett. Ez utóbbiakban hagyományuk volt az iskolában, így Bene József irányításával több példányban elkészítették Románia domborműtérképét. Év végén kiállításokat szerveztek a fa és agyagmunkákból, szoborsorozatokból, rajzokból, amiről 1938. május 13-i látogatásakor O. Giurgiu fővezértanfelügyelő elismeréssel nyilatkozott, megdicsérve a tanulók kézügyességét és egyesek művésztehetségét. Az oktatás folyamatában sok nehézség merült fel az átállás után. Ezeknek egyike a román szaktanár hiány. Amíg Iorgovan Nicolae tanítóképzői tanár elvállalja a román 84
