Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)

VI. Didaktikai munka, nevelés

Az Angelescu-féle, a nemzetiségek számára áldatlan törvény egyik következménye kitűnik a gimnázium igazgatójának 1930-ban írt évi jelentéséből is, ami egyben szomorú és kétségbeejtő ténymegállapítás: „a tanári utánpótlás egyre nehezebbé válik, mert a „capacitate” vizsga nehézségei, sőt mondhatjuk kilátástalanságai elriasztják inainkat a tanári pályától”. Már a különböző megszorítások előtt sem volt túljelentkezés a pedagógusi pályán, ahogyan kitűnik az 1920/1921-es tanévben érettségizett fiatalok pályaválasztásából is: pap 2, tanár 1, orvos 3, jogász 1, technikus 3, gyógyszerész 1, állatorvos 1, kereskedelem 2, iparos 44, katona 1, hivatalnok 5, közgazdász 5, nem választott 5.

A tanítás nyelve a magyar, ám a tanulók számára nehézségeket okoznak az ún. nemzeti tantárgyak: román nyelv és irodalom, Románia történelmének, földrajzának és Alkotmányának román nyelven történő oktatása az 1923/1924-es tanévtől kezdve. A miniszter 58886/1924. számú rendelete alapján a VII. osztály abszolváló vizsgáján a tanulók csak románul felelhetnek a románul előadott nemzeti tantárgyakból. „Ha ezen intézkedés továbbra is érvényben marad, sajnálatos visszaesés fog bekövetkezni a magyarul előadott tárgyak ismeretében a favorizált nemzeti tárgyak forszírozása miatt, ami később egész műveltségünk hiányosságait fogja maga után vonni”’» — fejezi ki a rendelettel kapcsolatos véleményét Gálfalvi Samu igazgató. 1925-ben az Egyházi Főhatóság elrendelte az Alkotmánytan magyar nyelven való tanítását a IV. osztályban, a VIII.-ban viszont függőben maradt az érettségi vizsga követeleményei miatt. Sokat mondanak az érettségi vizsga eredményei is ennek az időszaknak az iskolapolitikájáról a kisebbségi iskolákban. Csak néhány tanév érettségi eredményeit mutatjuk be: 1919/1920- ban 34-en jelentkeztek érettségi vizsgára, hétnek újra kellett vizsgáznia az ősz folyamán egy-egy tantárgyból. 1925/1926-ban az érettségit Segesváron tartották. A VIII.-ik osztályból beiratkozott 15 tanuló, érettségire jelentkezett 13, 10-nek nem sikerült az írásbeli, egynek a szóbeli vizsga. Az 1929/1930-as tanévben az érettségi vizsgát Erzsébetvároson tartották. A jelentkezett 39 tanulóból 15 ment át. 1933/1934 júniusában jelentkezett 21 tanuló, átment 5, szeptemberben jelentkezett 18, nem ment át senki.

A rendszerváltás után bizonyos mértékben az oktatás tartalma is módosul. A háború után az 1919/1920-as tanévben még a régi tanterv szerint tanítanak, amelyben továbbra is a nyelvek tanítása foglalja el a fő helyet. így a latin nyelvet 38 órában tanítják, I. osztályban 6 óra, II—IV. osztályban 5-5 óra, VI—VIII. osztály 4-4 óra. A görög nyelv tanítására az V—VIII. osztályban 19 órát biztosítanak, a görögpótló irodalom 10 óra, V. osztályban 3 óra, VI.-ban 2, VII.-ben 2, VIII.-ban 3. Magyar nyelv és irodalom I.osztályban 5 óra, II—IV. osztályban 4-4 óra, V—VIII. osztályban 3-3 óra. A német nyelvórák száma a III. osztályban a legmagasabb, heti 4 óra. Az I. osztályban (mai V.) nem tanítják, a többiekben heti 3 óra, és a VIII.-ban (mai XII.) 2 óra, összesen 21 óra. A francia nyelvet még nem tanítják, de 1921/1922-ben az űj tanterv alapján rendkívüli tantárgyként bevezetik kezdőknek a III. és VIII. osztályban. Angol nyelv még nem szerepel a tantervben. Történelmet a III. osztálytól tanítanak heti 3 órában, összóraszám 18. Földrajzot az I—III. osztályban tanítanak összesen 8 órában. Bölcseletet a VIII. osztályban tanulnak csak, de heti 3 órában. A hittan tanítása továbbra is minden osztályban 2-2 órában történik (felekezetek szerint), összesen 16 óra. Az éneket I—VIII. osztályban összevonva heti 4 órában tanítják. A matematika órák megoszlása a következő volt: I—II. osztályban 4-4 óra, III. és IV. osztályban 3-3 óra, IV., V., VII., VIII. osztályban 2-2 óra. Természettant (fizika-kémia), csak a VII—VIII. osztályban tanítanak heti 4-4 órában. Természetrajzot az I—II. osztályban 2-2, a IV—VI. osztályban 3-3, egészségtant a VII. osztályban heti 2 órában tanultak.

Az E.K.T. 37/920 számú átiratában — tekintettel az új közigazgatás bevezetésére — a román nyelv ügyében intézkedést rendel el. A román nyelvet az 1921/1922-es tanévben heti 3 órában tanítják. Az átmeneti tantervnek megfelelően a latin és a görög órák száma csökken, latint az V—Vili. osztályban tanítanak; V. osztályban heti 5, tovább heti 4

79 Értesítő az 1923/1924-es tanévre. 22.

83