Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
sikerült megakadályoznia. 1918 tavaszán az intézeti kórházat, a konviktus és az igazgatói telek melléképületeit vették igénybe csak, katonák, lovak elszállásolására. A trianoni békeszerződés után bekövetkezett rendszerváltással egyidejűleg az oktatásban is végbemegy az új rendszerre való átállás a magyar felekezeti középiskolákban is. így a keresztúri Unitárius Főgimnáziumban is az oktatást a romániai állami tanterv és közigazgatás szabályaihoz, a 40/1920 és 100090/1923-as miniszteri rendelethez igazították, majd újabb rendeletekkel módosítják az 1928-as középiskolai törvény megjelenéséig. Az új tantervet az 1921/1922-es tanévtől vezették be, amely egységes programot határoz meg a középiskolák számára, beleértve a magyar felekezetieket is. Az I—IV. osztály, illetve az alsó tagozat (a mai V—VIII. osztály) egységes tantervű lett, a felső tagozat reál és humán szakra oszlott. A keresztúri főgimnáziumban nem mutatkozott nagy érdeklődés a reál tagozat iránt, az V. osztályba mindössze 7-en iratkoztak be, míg 28-an a humánra. 1922-ben megszűnt a reál tagozat a VI. osztályban. A magánoktatási törvény alkalmazásának következtében az 1923/1924-es tanévtől a főgimnáziumot — akárcsak a többi felekezeti iskolát is — magániskolává nyilvánították. Ez egyidejűleg az állami segély elvesztését jelentette, az iskolafenntartás és a növendékek taníttatási költségeinek növekedéséhez vezetett, sőt a növendéklétszám súlyos megcsappanását eredményezte nemcsak a költségek növekedése által, hanem a koedukációs nevelés és a magántanulók felvételének betiltásával is. Más nemzetiségűek csak miniszteri engedéllyel járhattak magániskolába. Ilyen előzmények következményeként az 1923/1924-es tanévben beiratkozott tanulók száma felére csökken, 180-ra, év végére pedig 168-ra apad, szemben az 1919/1920-as tanévben beiratkozott 362 tanulóval. A létszám még 1922/1923-ban is meghaladja a 300-at. A további iskolai évek igazgatói jelentései azonban létszámcsökkenésről számolnak be: 1924/1925-ben 169-en iratkoznak be, évközben kimarad 6, 1925/1926-ban szintén 169, kimarad 11, 1926/1927- ben már csak 154 növendék jelentkezik. Az 1928-as középiskolai törvény a 8 osztályos középiskola helyébe 7 osztályos egységes iskolát állított, mely 2 tagozatra oszlott: 3 osztályos alsó és 4 osztályos felső tagozatra. Az osztályok csökkenése újabb létszámcsökkenéshez vezetett, amely mélypontját 1938-ban érte el 142-es tanulólétszámmal. 1931-ben módosult a középiskolai törvény: a hét osztályú líceumok újból nyolc osztályúvá válnak, ám a közoktatási minisztérium a változtást fokozatosan vezeti be, így a főgimnáziumban csak az 1934/1935-ik iskolai évtől növekedett nyolcra az osztályok száma (a felső tagozat 1931-től három osztályos), a növendékek száma ekkor 155. Fájdalmas igazság Beke György megállapítása a már idézett könyvében „A román közoktatási hatóságok tervszerűen sorvasztották a magyar oktatást, csapásaik a leggyengébb láncszemet szakították el elsőnek. Székelykeresztúr pedig kisváros, még ötezer lakosa sincs. ”78 Az új rendszer hatóságai megkövetelik a tantestülettől a hivatalos esküt. A főgimnázium tanárai az udvarhelyi prefektus előtt teszik le az esküt, egyházi képviselő jelenlétében. Utolsóként Pap Mózes, az iskola volt igazgatója teszi le, miután tanári állásából való lemondását visszavonja. 1924-től az Angelescu-féle törvényt alkalmazva bevezetik az úgynevezett „examen de capacitate”-t, a képességvizsgát román nyelven a tanárok számára. Sok kiváló pedagógusnak keserítették meg az életét ezekkel a vizsgákkal. Kevés tanár tudta letenni, akinek nem sikerült, ideiglenes tanár maradt, nem véglegesítették. Sokatmondó, hogy a hatóságok milyen komolyan vették ezeket a vizsgákat. Lörinczy Géza, a gimnázium hírneves tanárának, a kitűnő dalárdavezetőnek az esete: súlyos betegen is könyörtelenül zaklatták a nyelvvizsgákkal, hiába küldött orvosi bizonyítványt arról, hogy nagybeteg, továbbra is jöttek címére a megtorlást hangoztató írások. Még halála után is érkezett értesítés, hogy Brassóban az inspektorátus előtt személyesen igazolja magát. 78 78 Beke György: I.m. 302. 82
