Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
gyermeki lelket könnyen meghunyászkodóvá, alattomossá, sőt néha dacossá is teheti. A tanító »bácsi* után, következik a szigorú »tanár úr* és pedig nem is egy, hanem 4—5 egy osztályban. így nem lehet a gyermeki lélekhez férkőzni.” Ajánlja legalább a gimnázium két alsó osztályában a tantárgyaknak legfönnebb két tanár kezébe koncentrálását. Hibáztatja az elemi iskolai magyar nyelv tanítást. „Nem száraz grammatikát, hanem a magyar nyelvet magát, a helyes olvasást és írást kellene több gonddal tanítani (...) Gálfalvi Sámuel helybeli gimnáziumi tanár A modem nyelvek tanításáról értekezett. Ismertette azokat az újabb gondolatokat és törekvéseket, amelyek ma a modem nyelvek tanítását áthatják és mozgatják.”76 Említésre méltó — várostörténeti szempontból is — hogy az unitárius tanárok ezen értekezletén dr. Kiss Ernő kolozsvári tanár javaslatára a keresztúri gimnázium tanári kara vállalta olyan irányú mozgalom megindítását, hogy emléktáblával jelöljék meg azt a házat, ahonnan Petőfi Sándor 1849-ben a fehéregyházi csatatérre indult. A gimnázium tanárainak közérdekű, módszertani értekezéséről több korabeli dokumentum említést tesz. Pl. 1913-ban az unitárius egyház tanárainak értekezletén is nagy szakértelemmel értekezett Pap Mózes, Nagy Lajos, dr. Szolga Ferenc a rajz, a zene, a természettudomány tanításáról, a tanulók büntetéséről. A nevelés tökéletesítéséért a tantestület és az igazgató rendszeresen foglalkoznak az iskola és a „szülőház” közti összhang megteremtésének kérdéseivel, az osztályfőnök és az osztálytanárok közti kontaktus fontosságával, s Pap Mózes igazgató szavait idézve: „tanulóinkat az iskolán és a leckeórán kívül is kísérjük szoros figyelemmel, modorban, magatartásban is törekedjünk őket előre vinni, ne csak oktassuk, hanem neveljük is.” Az 1910/1911-es tanévvel kezdve a vallás és közoktatásügyi miniszter javaslatára és az egyházi főhatóság hozzájárulásával a székelykeresztúri gimnáziumba is bevezették a délelőtti tanítás rendszerét: a tanórákat reggel 8-tól 13 óráig tartották, délután csak torna-, játék és énekórák voltak. Egy évi tapasztalat után az a vélemény alakult ki erről a tanítási rendszerről, hogy nem jelent túlterhelést a tanulóknak, 4—5 tanóra alatt tudnak figyelni, délutánjuk csaknem teljesen szabad, így több idő jut az önképzésre. Egyetlen probléma: az internátusbán az eddiginél sokkal nagyobb gondot okoz a délutáni fegyelmezés. A gimnázium tantestülete tudatában volt annak, hogy ez az iskola a vidék művelődési központja, s ezért többet kell tennie, mint más iskolák pedagógusainak. Ennek tudatában kezdeményezték a város tanerőinek pedagógiai körét, amelynek beindulásával kapcsolatosan írta Pap Mózes igazgató: „... Tagjai a nemzeti kultúrát, a nevelésügyet a társadalomban is szolgálni akarták, hiszen ez hivatalokból folyó, de mindenek felett honpolgári kötelességük is, létezik-e szebb dolog, mintha az intézetek tanárai városuk, vidékük társadalmi életében is felütik egyesített műhelyüket? (...) Itt is tenni akarunk, de tennünk is kell, mert intézetünk 8 osztályúvá akar lenni, ennek pedig a pozíciót künn az életben is ki kell vívni (...) Egy főiskolának már fokozottak az ő kötelességei a társadalommal szemben is, de a fenntartóság s a társadalom is joggal vár sokkal többet tőle...”77 Valóban, a gimnázium sok tanárának a tanítás és iskolai megbízatások mellett komoly társadalmi megbízatása is volt. Pl. Sándor János igazgató a m. kir. természettudományi társulat rendes tagja, a székelykeresztúri tanítóképzőnél igazgató tanácsos és helyettes elnök, a városi képviselő testület és a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, a gimnáziumi kórház felügyelője. Hetente tanított 14 órát (matematika II—V. oszt.) Gombos Sámuel a városi iparos tanonciskola igazgatója, a városi képviselőtestület, a megyei törvényhatósági bizottság tagja. A gimnázium pénztámoka, a képző és az állami elemi iskola vallástanítója, az utóbbinál iskolaszéki tag. Heti óraszáma 19 (magyar—német), az V. osztály (a mostani IX.) osztályfőnöke. Nagy Lajos a keresztúri alsófokú kereskedelmi és iparosiskola tanára, felügyelő bizottságának tagja. Az Országos Magyar Rajztanáregyletnek, a Tomatanítók 76 Székelykeresztúr, 1911. május 20. sz. 77 Értesítő az 1912/1913-as tanévre. 80
