Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
Pl. az első világháborút megelőző években egy tanuló a következő díjakat fizette: beiratkozási díj, tandíj, tanári nyugdíjalap, ágyhely díj, ágyhasználati díj (nagy vagy kis ágy), évi értesítőre, a gimnázium kórháza részére, a bentlakók fűtésért, könyvtárdíj, iskolai bizonyítványért, magánvizsgadíj, felvételi vizsgadíj, pótvizsgadíj. Ezeket az elsőtől a könyvtárdíjjal bezárólag beiratkozáskor előre ki kellett fizetni. Azok a tanulók, akik segélyben akartak részesülni, szeptember 10-ig kérvényüket be kellett adják, mellékelve a vagyoni vagy valamely alapítványtevővel rokonságot igazoló bizonyítványt. Elégtelen osztályzatú vagy rossz magaviseletű tanuló segélyben nem részesült. Az a tanuló, aki évvégi osztályvizsgán egy vagy két kötelezett tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, augusztus 31-én javítóvizsgára állhatott, az igazgatósághoz július 15- ig benyújtott kérés alapján. Aki a vizsgán két tárgyból kapott elégtelent vagy egy elégtelen jegye mellett a magaviseleté „Kevésbé szabályszerű”, az csak az E.K. Tanács engedélyével állhatott javítóvizsgára. Aki a javító- vagy pótvizsgán nem jelent meg vagy nem tudott javítani, az osztályismétlő maradt. Egy osztályt kétszer nem engedélyezték ismételni. Az „elégtelen” osztályzatú tanulók semmiféle iskolai javadalmazásban nem részesülhettek. Minden tanévzáró ünnepélyen ismertették az érdemsorozatot. Az eredményeknél 1 — jeles, 2 — jó, 3 — elégséges, 4 — elégtelen, a magaviseletnél — a századfordulón — a következő minősítéseket alkalmazták: 1 — jó, 2 — szabályszerű, 3 — kevésbé szabályszerű, 4 — rossz. A tanügyi reform előtt nagy gondot fordított a gimnázium vezetőtestülete a tanulók valláserkölcsi nevelésére, gondozására a hittan órákon kívül is. Hétköznapokon a IV—VI. osztály tanulói egy tanteremben, reggeli könyörgésre jártak. Vasárnapokon és ünnepnapokon az őszi és tavaszi időben az összes tanuló szorgalmasan járt a templomba — mindenki saját felekezete templomába. Az I—III. osztály tanulóinak novembertől áprilisig — a hideg miatt — a templombaj árás helyett vasárnapi iskolát tartottak a rajzteremben, minden vasárnap, ahol nagyon gyakran — a vasárnapi iskolát vezető felügyelők mellett — a gimnázium igazgatója is megjelent. A VI. osztály beállításával, 1904-ben, még két tanárral bővült az intézet, így az első világháborúig a tanári kar 7 rendes és 2 helyettes tanárból állt. 1899-ben az előkészítő osztály megszűntével megszűnt az 1817 óta fennállott főnöki intézmény is. Az iskolafőnökök, akár a köztanítók, legtöbb esetben papi pályát végzett ifjak voltak. Az iskolafőnök tanított a gimnáziumban, később az előkészítő osztályban, és az intézet felügyelője volt. Ezután a felügyelettel egy helyettes tanárt bíztak meg. 1908 után e tisztség végzésére a püspök nevezte ki a felügyelőt a papjelöltek közül. 1907-től tartják a tanárok a „módszeres értekezleteket”, ahol általában megbeszélték a tananyagot, megállapították a nyelvekből tanításra kerülő olvasmányokat, költeményeket s az írásbeli dolgozatok idejét. Az igazgató elemezte az óralátogatások alkalmával tapasztaltakat, észrevételeit a dolgozatfüzetek, rajzok, szépírási füzetek ellenőrzése alapján. Részletesen foglalkoztak a tanulók nevelésének megfelelő irányításával is, az osztályvezető tanárok és osztály tanárok szerepével ezen a téren. A gimnázium tanárai aktívan részt vettek a különböző oktató-nevelő munka tökéletesítésével foglalkozó tapasztalatcseréken, összejöveteleken. 1914. március 30-án az unitárius gimnáziumok és teológia tanárainak kolozsvári értekezletén a székelykeresztúri gimnázium tanárai teljes létszámban megjelentek, ahol Szentmártoni Kálmán a Művészeti nevelés, Pap Mózes Középiskoláinkban alkalmazandó büntetések címen tartottak előadást. A kolozsvári tankerülethez tartozó középiskolák igazgatóinak nagyenyedi értekezletén — Kuncz Elek főigazgató elnöklete alatt — 1911. május 9—10-én Pap Mózes igazgató Hogyan lehetne az írásbeli dolgozatokkal jobb eredményt elérni? című előadást tartotta. A helyi lap a Székelykeresztúron 1911. május 13-án tartott tanári értekezletről így emlékezik meg: „... Péter Lajos helybeli gimn. tanár olvasta fel 'Az elemi iskola viszonya a gimnáziumhoz' című értekezését. A szerző a közvetlenség hangján (...) nyílt őszinteséggel mutat rá azokra a bajokra és ellentétekre, amelyek az elemi és középiskolai tanításban és nevelésben észlelhetők. A gimnáziumi szakoktatás a maga ridegségével a 79
