Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
államtitkár, dr. Iszlai József budapesti egyetemi tanár, Sándor Mózes kir. tanácsos, tanfelügyelő, Kozma Ferenc kir. tanácsos, akadémiai tag, tanfelügyelő. A korabeli dokumentumokból a következőket tudjuk meg Kriza János püspök keresztüli diákéveiről (1825—1829), amit Ütő László is feldolgozott a gimnázium 175 éves történetében: Kriza János a poéták és rhetorok osztályának volt a diákja. Már a költészettani osztályban rögtönözte a latin és magyar verseket. Társai nem tehettek fel neki oly kérdést, hogy azonnal versben ne feleljen rá. Egy alkalommal, amikor a Küküllőre mentek fürödni, társai felszólították, hogy mondjon egy hexametert a hídról, mire ő gondolkodás nélkül így válaszolt: „Non sunt per montes, séd sunt per flumina pontes”. Dolgozataira mindig a legmagasabb minősítést kapta: eminenter, excelenter, gloriose, triumphanter. Koronka József rektor-professzor vizsga után így jellemezte a későbbi püspököt: „Ez ifjúnak szerfölött emelkedett a gondolkodás módja, s nem köznapi dolgokra látszik születve lenni.” („Certe hic juvenis est valde erectae mentis et non ad vulgaria natus.”) Akkor még nem voltak nyomtatott tankönyvek. Kézikönyveiket a tanulók másolták. Kriza Mythologiája kéziratát e distinchonnal fejezte be: „Toliam elhajtottam, nyugvó végpontra jutottam, minthogy jól eveze, nyugszik a Kriza keze.” S ez csak a kezdete volt a „Vadrózsák” népköltészeti gyűjtője sikeres irodalmi pályafutásának. 1897. november 16—17-én hivatalos látogatást tett a gimnáziumnál Kuncz Elek, kolozsvári tankerületi főigazgató, és a kiértékelő értekezleten megelégedését fejezte ki az itt tapasztalt munkáról: „örömmel tapasztalja, hogy (...) az oktatás, fegyelmezés, rend, tisztaság (..) elég jól alakultak. Jól eső érzéssel látja, hogy a tanári kar, a tőle kitelhető módon, egész hévvel igyekszik feladatának megfelelni, az ifjúságot törekszik nevelni, hogy az majd az életben a reá váró feladatnak kellően meg tudjon felelni.”74 A századforduló éveiben az I—V. gimnaziális osztályokban a vallás és közoktatásügyi miniszter 1879., 1880., 1883., 1887. évi rendeletéivel kiadott Gymnasiwni tanítás terve s a reá vonatkozó Utasítások című füzetben előírtak szerint tanítottak, amelyben előirányzott tantárgyak és óraszámok nem különböztek lényegesen az 1863-as évből közöltektől. 1863-tól a kolozsvári főgimnázium igazgatósága által kidolgozott tantervet alkalmazták a keresztúri gimnáziumban is. Összefoglalásképpen: 1840-ben elhatározták, hogy minden tantárgyat latinul és latin nyelvű tankönyvből tanítsanak; az osztályrendszer helyett szakrendszert hoztak be, 1843-ban a Főtanács középiskoláink tantárgyait „egyformásította”, 1854-ben a főhatóság új tantervet adott ki, amit a felsőbb illetékesek is elfogadtak, az 1893/1894-es tanévtől az állami tantervet követik. Tájékozódásképpen bemutatjuk az 1898/1899-es tanév Értesítője alapján két gimnaziális, az I. és V. osztály tananyagát: I. osztály: 1. Vallástan: heti 1 óra. Ószövetségi történetek. 2. Magyar nyelv: heti 4 óra. A hangtan főbb pontjai; Beszéd- és mondatrészek; a mondatok felosztása. Az egyszerű mondatok nemei. Határozók. A szóképzés fontosabb részei. Olvasmányok elbeszélése és elemzése a népmonda és a történeti elbeszélések köréből. Több költemény tartalmi és szószerinti betanulása. Kéthetenként 1 írásbeli dolgozat. 3. Latin nyelv: heti 6 óra. A hangtan lényegesebb részeinek olvasás közben való ismertetése. Az 5 declinatio. A névszók nemei, a melléknevek, számnevek, névmások. A „Sum” segédige, a cselekvő igék ragozása a jelentő és a kötőmódban. Fordításul, párhuzamosan a tárgyalt nyelvtani részekkel, latin és magyar gyakorlatok, velős mondatok, kisebb terjedelmű olvasmányok. Néhány kisebb darab könyv nélkül. Hetenként 1 írásbeli dolgozat. 74 Értesítő az 1897/1898-as tanévre. 9. 75
