Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
Az igazgatói hatáskört később az E. Főtanács 1878. évi Utasításának IV. szakasza szabályozta. (Heti 10 órát köteles volt tanítani.) Azért, hogy az igazgatóság hatásköre, összetétele jól meghatározott legyen, Sándor János tanár, a későbbi igazgató, 1873. február 26-án egy javaslatot teijeszt az Egyházi Főtanács elé az igazgatóságra vonatkozólag. Ennek alapján a Főtanács a kiadott Utasítás II. szakaszában körvonalazta az igazgatóságot, hatáskörét, feladatait. Az igazgatóság tagjai: a felügyelő gondnokok, a tanári kar és az igazgató. Havonta ülést tart, általános szavazattöbbséggel határoz. A határozathozatalra Keresztúron legalább négy tag jelenléte (Tordán 6) szükséges. Az igazgatósági testület az egyház felső szerveitől kapott rendelkezéseket tiszteletben kell tartsa, joga van saját kezdeményezéshez, javaslathoz a gimnázium érdekében, de ezeket csak a felsőbb jóváhagyás után alkalmazhatja. Az igazgatót az E. Főtanács titkos szavazattal választotta a rendes tanárok közül — (miután nem csak egy tanár volt) — két évre, de újraválaszthatták; majd az 1895-ös bölöni zsinat után a megbízás négy évre szólt. Sándor János kutatása igazolja, hogy igazgatósági jegyzőkönyv csak 1863-tól létezik. Az igazgatóság régi pecsétnyomója közepén egy élőfa van s körülötte a szöveg: „Sig. gymn. Sz.Kereszturensis Unitar.” A gimnázium első száz évében — Sándor János iskolatörténete alapján — 12 232 növendék részesült tanításban a székelykeresztúri gimnáziumban, közöttük román és német nemzetiségű tanulók, unitáriusok és más felekezetűek. A száz év alatt a kezdő osztályokba — az unitárius eklézsiákat számítva — egyházkörönként a következő volt a beiratkozás: — Kolozs-dobokai kör: 2 eklézsiából 11 tanuló, — Aranyos-tordai kör: 5 eklézsiából 10 tanuló, — Küküllői kör: 8 eklézsiából 45 tanuló, legtöbb Haranglábról, 17 tanuló, — Maros kör: 13 eklézsiából 237 tanuló, legtöbb Szentgericéről, 67 tanuló, — Keresztúri kör: 30 eklézsiából 1654 tanuló, legtöbb Keresztúrról, 373, de ezek közül csak 66 unitárius; a legtöbb unitárius tanuló Szentábrahámról iratkozott be: 85 tanuló, — Homoródkör: 18 eklézsiából 418 tanuló, legtöbb Homoródalmásról, 68 tanuló, — Felső-Fehér kör: 5 eklézsiából 67 tanuló, legtöbb Felsőrákosról, 24 tanuló, — Háromszéki kör: 9 eklézsiából 312 tanuló, legtöbb Káinokról, 65 tanuló, — Nem unitárius eklézsiákból beiratkozott 599 tanuló, ami 17,87 %-át teszi ki az összszámnak. Az összes 3358 új tanuló közül unitárius 2641, nem unitárius 712. Ezenkívül itt tanult 96 német és 95 román anyanyelvű tanuló. A székelykeresztúri gimnázium jelentősen hozzájárult az unitárius értelmiség neveléséhez: működésének első évszázadában a Magyarországon levő 108 unitárius pap közül 71 (65,7%), a kolozsvári, tordai, keresztúri gimnáziumban dolgozó 39 tanár és tanító közül 21 (53,8%), a 84 énekvezér, néptanító közül 51 (60,7%) ebben az intézetben tanult. A keresztúri gimnázium volt növendékei közül bizonyos fokú tisztelettel emlékezünk meg olyan hírességekről, mint Tarcsafalvi Szilveszter György, jeles teológus professzor, Nagyajtai Kovács István kir. tanácsos, neves történész, Szentmiklósi Tiboldi István, népköltő, Aranyosrákosi Székely Sándor püspök, történetíró, költő (Székely irodalmi próbálkozása a Székelyek Erdélyben 1823-ban került Vörösmarty kezébe és ennek hatására írta meg a költő-fejedelem — saját bevallása szerint — Zalán futását.); Darkó Mihály tankönyvíró, nyárád-gálfalvi Szentiványi Mihály, a „Bekecs alatt Nyárád-tere” és más dalok írója; Kriza János püspök, akadémikus, népköltészeti gyűjtő; Berde Mózes, a legnagyobb alapítványozó és 1848/1849 legendás alakja; Berde Áron egyetemi tanár; Jakab Elek akadémiai tag, jeles történész; Pap Mózes, Nagy Lajos, Marosi Gergely, Simán Domokos, Buzogány Áron, Benczédi Gergely tanárok, egyházi írók; Bedő Albert 74
