Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
Ajánlás
azt az egy századdal azelőtti kálváriáját, hogy a város „legrégibb épületéből”, a központban álló „ódon templomból” 1767-ben „az isteni tisztelet folyama alatt" kergette ki őket „Macskási Boldizsár tábornok”, „mikor tisztikarával és katonasággal bement, az imádkozókat kikardlapozta, s a templomot a katholicusok számára elfoglalta ”. Bizonyára ez a százados sötét emlékkép is külön ösztönző erővel sodorta a tollát abba a lábjegyzetbe, ahol lelkesen írta le, miként emelt a székelység összefogó-adományozó ereje iskolát a városközpontból faluszéli mezőre üldözött egyháznak, alig három évtizeddel a „kardlapozás” után, miután új helyfoglalásként a maga „szerény” templomát már felépítette a Küküllőbe torkolló Gagyi-patak partján: „Régi volt az óhajtás, hogy egy iskola alapittassék a székelyföldön; az óhajtás az eszme létesítőjét Szabó Sámuelben találta, ki ... felragadván az eszmét, a Székelyföldön létesítendő unitárius gymnasium valódi apostolául lépett fel. Összejárta a székely unitárius tractusokat, szónokolt minden felé, buzdította a népet s áldozatra hívta fel, és a székely, midőn átértette a nemes czélt, örömmel adta filléreit, örömmel hordott anyagot, örömest dolgozott ... a Homorodmelléki ecclesiák meszel, a havas alattiak deszkát, gerendát, zsendelyt hordtak; a keresztur-fiszéki ecclesiák homokot, követ, gabonát hordtak, napszámosokat adtak, s ily lelkesedés, ily áldozatkészség mellett, 1794—95 és 96-ban elkészült a 12 szobáju faépület, és a jelenleg is fennálló igazgatói lak... És Szabó Sámuel az általa teremtett iskola igazgató tanárává neveztetvén, azt 18 évig a legerélyesebben vitte... 18 évi áldást hozó fáradalmai után leköszönvén, helyébe ... Koronka József, azon időkben kolozsvári iskolafőnök tétetett 1813-ban a keresztúri gymnasium igazgató tanárává. Ez az első úgynevezett faiskola története, és Szabó Sámuel ... ki apostoli ihlettséggel létesíté azt, mit három század gondola, békén nyughatik tisztelt sírjában, mert nevét halhatlanitá, mert a nemzet háláját, elismerését kiérdemié, mert müvében örökké élni fog. Csakhamar annyira szaporodott a tanulók száma, hogy a fennebb említett 12 szobában nem fértek meg, azért nagyobb helyiségekről kelle gondoskodni. Ekkor H. Almási Mihály János, Udvarhelyszék királybirája állott az ügy élére; ő befolyásával és pénzáldozatokkal ki is vitte azt, hogy a képünkben is bemutatott 18 szobából álló csinos kő épület elkészülhetett... Az unitárius ecclesiák ekkor is örömest áldoztak, anyagot hordottak, napszámosokat állítottak ki, sőt a tanulók is a leczkékről kijőve, hordották a követ és anyagot, és igy az iskola, melynek alapját 1819-ben a derzsiek ásták meg, hamar elkészült Mihály János és Koronka lelkes közreműködésével, ki félszázadig mint igazgató tanár állott ez iskola élén, s kinek sírja fölé a tanitványi kegyelet egy síremléket készül állítani... A keresztúri iskolában, mint közép tanodában, az elemi osztályokon felül az V-ik gymnasialis osztályig bezárólag tanittatik a 160 lélekből álló növendéksereg... A jól szervezett iskolában a növendékek száma annyira gyarapodott, hogy a Mihály János és Koronka által épített iskola épülete már már szűk lett a tanulók befogadására, s azért 1868 kezdetén Dániel Gábor, Udvarhelyszék főkirálybirája ... az ügy élére állván, gyűlést tartott, melyen elhatároztatott, hogy az iskola épületének még hiányzó negyedik oldala is kiépíttessék, s arra a gyűjtést ő maga jó példával megkezdvén, közel 3000frt gyűlt be, melylyel a terveit kiépítést nemsokára létesitendik. Legyen üdv és áldás ezen annyira szükséges tanintézeten. ” Iskolatörténetet is írt, s egyben mintegy „riporteri híradást" is Orbán Balázs: a lábjegyzetben említett évben, 1868-ban művének első kötete már ki is volt nyomtatva, és a lábjegyzetben leírt történet és újabb építési lendület folyt tovább élőben, úgy, hogy'Símén Domokos helyett 1866-ban Marosi Gergely állva az építő-tanító iskolaigazgatói „őrhelyre”, ő „azzal az erős elhatározással" fogott munkához, hogy „a gymn. épülete megnagyobbításának meg kell történni ”, és vargyasi Dániel Gábor főkirálybíróval és főgondnokkal együtt egybehívta 1867. december 14-ére azt a gyűlést „a gymn. nagyobb halltermében”, amely mint „1868 kezdetére" tájolt gyűlés már „bevonult” Orbán Balázs könyvének lábjegyzetes iskolatörténetébe. Az új igazgatót „az értekezlet elnöke”, Daniel Gábor akkor felkérte, hogy „a tanoda építésének történetét rövid vázlatban adja elő", „mit az igazgató megtevén, a történelmi részt a következő elmélkedési résszel fejezte bé: Imé, nagyon tisztelt értekezlet, dióhéjba szorított történeti vázlata a Sz. -keresztúri fa- és 4
