Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
IV. A gimnázium didaktikai felszerelése
Az ajándékozott kötetek nagy része — ebben az időszakban — szintén időszakos kiadványok, köztük világi és egyházi folyóiratok. Az önálló műveket több esetben a szerzők küldték, így előfordultak dedikált művek is. Kiemelést érdemel a székelykeresztűri özv. Pap Jánosné 1909-es, jobbára XVIII—XIX. századi régiségekből álló adománya. Pl. Cicero 1705-ös, Vergilius 1719-es, Sallustius Crispus 1829-es latin nyelvű kiadása, ez utóbbi Nagyenyeden. Az adomány magyar nyelvű kiadványai közül kiemelkedik Br. Eötvös József „A falu jegyzője” 1845-ös kiadása. Ajándékozás útján a könyvtárba került kéziratok közül a legértékesebbek egyike Orbán Balázs a „Székelyföld leírása” művéhez gyűjtött jegyzeteket tartalmazó kézírásos kötet. Ezt a művelődéstörténeti kincset 1907-ben Nagysolymosi Koncz Ármin ajándékozta a gimnázium könyvtárának. (Jelenleg Marosvásárhelyen a Megyei Állami Levéltárban őrzik.) Évről-évre ajándékként kerültek a könyvtárba, és gazdagították azt a különböző iskolák Értesítői is. Számuk gyakran meghaladta a 150-et is. Berde Mózes 1890-es alapítványlevelének rendelkezése szerint a Berde Mózes-féle könyvtárat külön kezelték a gimnázium könyvtárán belül. Az alapítványozó által készített kis táblán ez a felirat volt olvasható: „Laborfalvi Berde Mózes által alapított kis könyvtár. Non quam multos, séd quam bonos habere libros!” (Nem sokat, hanem a jót kell birtokolni a könyvekből.) A kiskönyvtárnak, amely 1914-ben 746 kötetből állott, külön bélyegzője is volt, a következő körirattal: „Berde Mózsa alapítványából — a sz.keresztűri unitárius Gimnáziumé — 1883.” A könyvtár a gimnázium legjelentősebb, legtöbb információt tartalmazó „tanfelszerelése” volt, ezért szükségesnek látjuk a századforduló idejéni tevékenységét néhány számadat tükrében is bemutatni. így az 1898/1899-es tanévben a gimnázium könyvtárát „15 olvasó használta, kik kivettek 44 művet 209 darabban. ”« A 15 olvasó nagyon kevés, ha figyelembe vesszük azt, hogy a gimnáziumnak abban a tanévben 155 tanulója és 9 tanára, illetve tanítója volt. Lényegesen más helyzetről olvashatunk egy későbbi Értesítőben: „A könyvtárban 1909—1910. tanévben megfordult 130 olvasó (tanárok, papok, tanítók, tanulók), kik kivettek 130 művet, 183 kötetben, 19 füzetben.”« Az említett tanévben a már 6 osztályos gimnáziumnak 190 tanulója és 12 tanára volt. Ahogy a korabeli dokumentumokból kitűnik, az új épületbe való költözés miatt az 1914/1915-ös iskolai évben a könyvtárat vendégek és idegenek nem tudták használni. Ebben a tanévben vásároltak 248 művet 396 kötetben, 820 korona értékben, köztük szaklapokat is. A vásárlások mellett a könyvtár állományának gazdagításához hozzájárultak a személyektől és intézményektől kapott ajándékok. (11 könyvadományozó.) Á felbecsülhetetlen értékű, híres főgimnáziumi nagykönyvtárat a régi épület sötét, hűvös terméből a főgimnázium új épületének átadása után áthelyezték az épület északi szárnyának nagytermébe, melyet kiegészítettek még a könyvtámoki szobával. Könyvtárosa 1893-tól 1907-ig — igazgatói kinevezéséig — Pap Mózes, majd 1907-től 38 éven át Péter Lajos tanár, aki megbízatása első évében tanári könyvtárat létesített a tanári szobában — a nagy könyvtárból kiválogatott könyvekből — a tanári munka hatékonyabbá tételét szolgálva. Rá hárult a cédulakatalógus modernizálása — amit még a múlt század végén (1899) fejezett be Pap Mózes. Az Egyházi Képviselő Tanács felhatalmazta a betűrendes katalógus összeállítására, később szakkatalógus készítésére. A könyvtárátrendezés nagy munkájában Szentmártoni Kálmán tanár segítségét kérte. Tekintettel arra, hogy a könyvtárhelyiség fűtetlen volt, csak nyáron dolgozhattak, és így az átrendezés nagyon lassan haladt. Á háború véget vetett ennek a munkának, és a későbbi mostoha viszonyok miatt befejezetlen is maradt. Ez volt az egyik ürügye a könyvtár elvitelének. 51 52 51 Értesítő az 1898/99-es tanévre, 25. 52 Értesítő az 1909/1910-es tanévre 48
