Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
IV. A gimnázium didaktikai felszerelése
a) az iskola tanárai; kik az időnkint kivett könyveket hosszabb ideig tarthatják maguknál, de kézikönyvül nem használhatják; a tanév utolsó havában azonban múlhatatlanul tartoznak visszaadni; tehát az egyszer kivett könyveket, egy tanévnél tovább semmi esetre sem tarthatják maguknál. A tanítás sikerének előmozdítására, a könytárból kivett könyvekből szakkönyvtárat állíthatnak össze az arra kijelölt szekrényekben, melyet azonban a tanév végén, a könyvtárba visszaadni tartoznak. b) a tanuló ifjúság; de ezeknek — a hanyag, vagy rossz magaviseletűek kivételével — csak olyan könyvek adhatók ki, melyek könyvkereskedési úton bármikor megszerezhetők, még pedig egyszerre csak egy darab és legfölebb 14 napi időtartamra. A kölcsönzött könyveket falura kivinni, maga neve alatt más számára kivenni nem szabad; ki ezen visszaéléseket elkövetne az a könyvtár további használatából magát kizáija. c) a városban lakó, egyes tudományszakot kedvelő emberek, míg a könyvtár mellé alkalmas olvasószoba berendezhető lesz, a könyvtámok csak saját neve és felelősségének terhe alatt adhatja ki azokat a könyveket, melyek a tanároknak is kiadhatók. d) belső embereink, kik egy hónapi időtartamra vehetnek ki a könyvtárból könyveket. ”«7 A 12. pont szigorral bír ugyan, de nem kizáró jellegű: „Becses emlékek, ritkaságok, autographok, könyvárusi úton többé meg nem szerezhető vagy nagy értékű könyvek, érmek és régiségek senkinek sem adhatók ki. Ha azonban valaki ezeket is használni akarná, benn a könyvtárban a könyvtámok felügyelete alatt teheti.”“« A 13. pontot elolvasva arra gondolunk, hogy ha ez a dokumentációs könyvtár a helyén, azaz itthon lenne, kétségtelenül növelné a város idegenforgalmi vonzását. „A könyvtárt idegenek is látogathatják, a nélkül, hogy könyvet kölcsönöznének ki. Ezekkel szemben udvariasság alkalmazandó s nekik a kért felvilágosítások megadandók, végül felhívandók, hogy nevüket és állásukat, a látogatás napjának megjelölésével, a látogatók könyvébe szíveskedjenek beírni. Ahogy az iskolatörténet könyvtárral foglalkozó fejezetéből, vagy az 1907-ig Sándor János, majd Pap Mózes által szerkesztett gimnáziumi Értesítőkből kitűnik, „... gondoskodva van a könyvtár gyarapításáról és hogy nemcsak ajándékok által szaporodik a művek és darabok száma (...) a közelebbi 10 évről kimutatjuk, hogy mennyi fordíttatott a gymn. pénztárából és a Berde Mózes alapítványa kamatjaiból könyvekre és folyóiratokra. Ez teszen a 10 éven keresztül összesen 1199 frt. 20 krt. Átlag esik egy évre 119 frt 92 kr.”30 A közölt adatokból kitűnik, hogy 1895 után az évi, vásárlás útján történő gyarapodás értéke jóval meghaladta minden évben az 1895. évet megelőző évtized évi átlagát. Az adományozás is évről évre jelentős volt, és így a gimnázium könyvtárának állománya húsz év alatt 15 373-ról (1895) 25 927 kötetre (1914) gyarapodott. Az évi vásárlásokkal a könyvtárba bekerült a századforduló két évtizedében kiadott önálló művek jelentős hányada és ez időben szerkesztett időszakos kiadványok — folyóiratok — nagyon gazdag választéka is. A vásárolt művek nagy része a reál tudományok és szépirodalom területeihez tartoznak, és hozzájárultak, főleg a természettudományok (vegytan, fizika, ásványtan, növénytan, állattan) és a nyelvészeti munkák körének bővüléséhez. A millenniumi ünnepségek idején kiadott jelentős történelmi munkák majd mindegyike szintén bekerült a könyvtárba. A polcokon olyan, eddig teljesen hiányzó szakterületek is képviseletet kaptak, mint például a fényképezés technikája, a testnevelés, a heraldika stb. A könyvtárba az 1903/1904-es tanévben bekerült folyóiratok széles skálájából megemlítjük a következőket: Matematikai és természettudományi Értesítő, Értekezések a bölcseleti tudományok köréből, Értekezések a történeti tudományok köréből, Rovartani lapok, Nyelvtudományi Közlemények, Századok, Magyar Tanügy, Erdélyi Múzeum stb. « Uo. 279. “8 Uo. 280. Uo. 280. »Uo. 275. 47
