Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
II. Építkezés
szentgericeiek gabonát küldtek. Az építkezés 1862-ben kezdődött, és 1864-ben lakhatóvá vált a 4 szobát, konyhát, kamrát és pincét magában foglaló szolgálati lakás. A gimnázium épülete további növelésének gondolata nem hunyt el, végig szükségét érezték ennek, de az anyagi nehézségek, az 1848—49 utáni nehéz időszak, amikor a protestáns egyházak és az iskola üldözése, szorítása is állampolitika, nem tették lehetővé az iskolaépítést. Az iskolaépítés harmadik szakasza 1867-ben kezdődik el: Dániel Gábor főkirálybíró értekezletet hívott össze december 14-én a gimnázium nagytermébe, ahol a megjelentek áldozatkészségére alapozva, újból kérte az építés támogatását, hiszen más alap erre most sem kínálkozott, mint 1793-ban és 1818-ban. Az értekezlet eredményéről Sándor János így emlékezik meg: „ ... A helyszínen csak tiszta pénzben 1300 Frt. íratott alá. Az aláírást sz-keresztúri Lengyel József nyitá meg 50 Frt.-al, Koncz Lajos fizetett a helyszínen 100 Frt-ot s egyszersmind igéré, hogy egy épülendő szobát saját költségén fölszerel; ezután Jakabházi Zsigmond 100 Frt-ot és 100 Frt. értékű fedélcserepét; gr. Haller József a maga és a neje részéről 100-100 Frt. érd. úrbéri kötelezvényekben; báró Gamerra Gusztáv 50 Frt-ot: Daniel Gábor főkirálybíró 200 frt.ot,stb._”19 * Az aláírások tovább folytatódtak Maros, Keresztúr, Udvarhely, Felső-Fehér és Sepsi-Miklósvári egyházkerületekben. Az adakozás eredményeként összegyűlt összesen 10 169 Frt. és 71 krajcár. Ahogyan az első építkezésnél Lázár István püspök és Pállfy Mózes királybíró, a másodiknál Mihály János királybíró töltötte be a patrónus szerepét, úgy most Daniel Gábor, Udvarhelyszék akkori főkirálybírójáról mondható el ez. Közbenjárására az udvarhelyszéki római katolikus lakosú községek — élen Szentegyháza, Zetelaka, Oroszhegy helységekkel — összesen 498 db fenyőfát adtak a gimnázium építéséhez. Ez a nagyértékű anyag — a hargitai fenyő — mondhatni stafétaszerűen került a rendeltetési helyére: Bikafalváig a Nagyhomoród menti falvak szállították le összesen 118 szekérrel, itt kifaragták, majd a gerendákat a derzsiek és a Gagy mentiek fuvarozták Keresztúrra, összesen 115 szekérrel. Más építőanyagokból a legtöbbet adományozó községek a következők voltak: Vargyas 41 szekér meszet, Fiatfalva 36 szekér követ, Alsóboldogfalva 56 szekér homokot szállított. Gabonából a legtöbbet a szentgericeiek gyűjtöttek — több mint 65 vékát — és adták át az építkezés költségeinek fedezésére. Az építtető bizottság — látván a gyűjtés reményteljes kezdetét — 1868. március 14-én tartott ülésén elhatározta az építkezési munkálatok megkezdését. A tervrajzot Kovács Domokos székelyudvarhelyi építész készítette el. A meglevő 3 földszinti szobára tervezett 3 emeleti szobát, továbbá ezek végébe folytatólagosan 3 földszinti, 3 emeleti nagyszobát a szükséges folyosókkal, lépcsőházzal, mellékhelyiséggel. 1868 július utolsó hetében elkészült az alapozás, felemelik az első falakat, és ez év novemberében fedél alá került az új épületrész. 1868. december 14-én, az építkezést elhatározó értekezlet első évfordulóján, Marosi Gergely igazgató a következőket írta Daniel Gábor főkirálybírónak: „A mai áldott napról hazafias és vallásos örömmel tudósítom Méltóságodat afelől, hogy a Sz-keresztúri középtanodai toldaléképület, amely eddig elé, mindent pénzbe számítva, ötezer frtnál jó részt többe áll, és amely összegből, ma reggel esztendeje, még egy fillér készpénz, vagy pláne Ígéret, sem vala. ”20 A munkálatok folytatódtak a következő években a szobák boltozásával, belső vakolással, ajtók, ablakok beszerelésével. Az 1869/1870-es tanév elején használhatóvá váltak az 1833-ban épült kisebb szobák fölé rakott 3 új helyiség, viszont a másik 6 nagyszoba átadása elmaradt, tekintettel arra, hogy a boltozatok rossz tervezése miatt beomlottak. 1869 nyarán az utcára néző, az emeleten levő, úgynevezett auditórium és a „nagyház” (régi építkezés) közti falat lebontották, és a kettőből kiképezték a 18,30 m hosszú, 6,50 m széles és 3,60 m magas helyiséget, amely a gimnázium dísz- és tornaterme, majd 1895-től rajzterme lett. (A közfalat utóbb újból felrakták — a mai fizika-kémia laboratórium és egy 19 Uo. 65. a) Uo. 73. 17
