Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
46 A vélemények mérlegelését illető adat nem lévén birtokomban, tárgyalásába nem bocsátkozhatom; csak a most is fennálló épületet nézve következtethetjük, hogy a két emeletet ajánló vélemény lett a döntő ha akkor nem létesülhetett is — mert a falak három lábnál is vastagabban építtettek, bizonyoson azzal a terveléssel, hogy idők folytán, ha a mód engedi és a szükség kívánja, a második cmeletet is rátehessék, mégpedig minden aggodalom nélkül. Csak is ez szolgálhat magyarázatul arra nézve, hogy elődeink miért emeltek ily vastag, tömör falakat, csaknem tiszta kőből. Az építkezésnél egyik főszerep a Koronka József igazgató-tanáré volt, a ki tanított és építtetett is. Az építés házi kezeléssel menvén, a hozott materialékat számbavette, a pénzt bevételezte s az élelmi szereket is, a melyeket a munkások részére ajándékoztak, gondviselése alá vette.1 A munkásokat fizette;1 2 azok számára főzetett stb. Koncz Márton esperes nője s a köri papnők rendre Keresztúrra jőve, a munkások részére kenyereket sütöttek, s azoknak reggel, délben és estve kiosztották az élelmi szereket naponta. Az egyes ekklézsiák napszámosokat állítottak. Sőt, a mikor az ilyenek későre jöttek, vagy el is maradtak, Koronka a deákokat 8 részre osztva, délelőtt az egyik rész állott munkába a kőmivesek mellé, mig a más rész leczkére ment, délután hasonlóan felváltva, csakhogy a munka ne szüneteljen. Adás munkás nem léte esetén, reggel, vagy délután kiáltotta az Oeconomus: exeat prima pars, vagy: exeat secunda pars, s mikor ilyformán a 8 pars lejárt, ha kellett, újra kezdődött. így csak az elődök, az ősök tudtak építeni! Egyik kézben a munkához való eszköz, a másikban a könyv! A faépület alkalmasabb szobái használatban voltak 1 Lásd : „Protocollum perceptorum et erogatorum sub cursu Reaedificationis Gymnasii Kereszturensis. Inchoatum Anno 1818.“ 2 L.: u. ott.
