Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

II. Építkezés

37

Súlyos volt a határozat. Erdemelte-e Szabó Samu, azt szinte nehéz megállapítani. Nem azért, hogy mentsem, de mint tényt megemlítem, hogy a gymnasium pénztárnoka, a mint már láttuk is, nem Szabó S., de Pálffy Dénes volt abban az időben, tehát sok pénz nem is fordulhatott meg a Szabó kezén; és a mi megfordult abból a sajátját vonhatta ki, mert, hogy nem egyszer, de többször fektette a saját pénzét az épületbe, azt említém is, de okmányok is vannak arra a Consistorium levéltárában, eredetiben és hiteles másolatban a keresztúri gymnasium levéltárában. De halljunk e kényes kérdésről mást is.

N.-Ajtai Kovács István azt írja1: „Ily rendelet által Szabó mélyen sértve érezte magát. Mert a megjelölt fogyatkozások és hibák létét, melyek azonban nem valának tetemesek, tagadnia nem lehetett; következőleg a megsziintetésök iránti intézkedés szükségességét sem. Hanem főfelügyeleti joggal s kötelességgel, a tanintézeteket illetőleg, az egyházi és világi két főgondnokon kívül, az egyházi főtanács is fel volt ruházva ; s ha a felemlített fogyatkozásokat, hibákat egyedül Szabónak lehete is tulajdonítani mind, már pedig nem lehetett: vájjon miattok a felelősség egész terhe csupán reá háromlott-e, vagy azokra is egyszersmind, kik a felvigyázási jogot felette 15 év alatt akármi okért kellően igénybe nem vették, s kötelességök teljesítését mellőzték ? S vájjon, midőn 1812-ben aztán e jogot gyakorolni megkezdették: szelidebb eljárás irányában legalább egyelőre s kevésbé éles szavak használása, akár a főtanácsi tekintéllyel, akár az unitárius egyházállam közérdekével nem volt-e megegyeztethető ?“ „Ezt tanítja legalább Horatius római költő philosophiája“.

Szabó, hűtlenséggel vádoltatva, s becsületének elvesztésével fenyegettetve, elkedvetlenedett. Fokozta ezt Nagy Mihály és Molnos Dávidnak, mint a nyári vizs-1 Lásd : Keresztény Magvető VII. k. 2-ik fűz. 102 lapján,