Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

II. Építkezés

33

ha nem volna-e szükséges egy más alkalmasabb helyre új gymnasiumot építeni. A tárgy a közelebbi zsinati gyűlésre halasztatik, a mikorra az Udvarhelykörnyéki ekklézsiák i$ magok végső kinyilatkozásokat megtenni köteleztessenek.

Ez intézkedés következménye lett, hogy 1812. jul. 8-án tartott Ravai zsinat 143 sz. a. felolvastatott az Udvarhelyköri ecclesiák insp. curatora Bernjén Józsefnek relatioja, melyszerént, mint 1806-ban, most is H.-Almásra kérik a gymnasiumot, jóllehet a h.-szt.-mártoni ekklézsia is kéri, hogy H.-Szt.-Mártonba tétessék s e végre az ekklézsia cs possessoratus a templom körül lévő romladozott kastélyt gymn. helyéül adja és e mellett a református possessoratus 500 Rfrtot ajánlott fel építési költségül jó pénzben; mire a zsinati közgyűlés végzésül kimondotta: „Minthogy a H.-Almásra építendő gymn. aránt a főconsistoriumnak az 1806-ik évi jul. 2-án kelt határozása azt tartja, hogy a kérelmesek nevezzék ki H.-Almáson azon belső örökséget, melyre mind a gymnasium, mind pedig a rectori ház in una contiguitatc állandólag és a tanításra s tanulásra megkivántató épületekkel s commoditásokkal építtethetnék, s e mellett mutassanak bizonyos fundust, valamint az épületeknek tökéletes megépittetésökre, úgy azoknak conzerválására, és a rectori illendő fizetésnek is, a közönség gyenge cassája terhcltetése nélkül állandó praestaltathatására, mégpedig a keresztúri gymn.-nak ezen tárgyba való nem elegyítésével; a kérelmesek pedig mostani megújított kérésekben is az épületek conservatiojáról s rectori fizetésről semmi bizonyos fundust fel nem adnak, sőt ezeket a közönség cassájából pótoltatni remélik és kérik: erre nézve mostan is kérésök nem teljesítethetik, és közönségünk gyenge cassája terheltetésévcl sem az épületek conservatiojára, sem rectori fizetésül Ígéret nem tétetik“.

E zsinaton csakugyan, a 144 sz. a. emlékezetbe hozatik keresztúri gymnasium unk romladozott épületje