Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

IV. Tanári, tanítói személyzet és tanárképzés

143

ron végezve, pap lett s 1824-ben Ivedéből rendeltetett Sz.-Keresztúrra, a hol 1841-ig folytatta a papi és hittanári téendőket.

8. Péterfi Sándor, az előbbi Péterfi S.-nak a fia 1, Született N.-Ivedében, 1817. április 7-én. Tanulását a sz.-keresztúri gymnasiumban kezdette 1823-ban; s a kolozsvári főgymnasiumba ment át 1833-ban, és azt 1837-ben végezte.

1837-ben iskolafőnök-senior lett a székelykeresztúri gymnasiumban, s 1841 februárban, sz.-keresztúri pap s az volt 1849 nov. 19-ig. A keresztúri ekklézsiát 1849- ben a csókfalvival cserélte fel, s ott volt 1854 junius elejéig. Ekkor ismét keresztúri pap lett. De nem maradott véglegesen ez ekklézsiában, mert 1859 évi május hóban a hévízi ekklézsia vitte el papjának, hol aztán meghalt 1887. márczius 12-én.

A keresztúri gymnasiumban nemcsak hittant, de más tárgyakat is tanított s a mellett folytonosan egyházi beszédek írásával foglalkozott és e munkássága eredménye meg is jelent a sajtó-terén 12 kötetben.1 2

9. Csíki Áron. Született N.-Ajtán, Háromszékmegyében, 1822-ben. A sz.-keresztúri gymnasium növendéke lett az 1834-35. isk. év elején s 1843-44. isk. év kezdetén a kolozsvári főgymn.-ba ment át, honnan 1846- ban Keresztúrra rendeltetett köztanítónak; ez álláson volt 1848-ig, akkor ő is szabadságharezos lett; 1850- ben pedig keresztúri pap s e hivatalát viselte 1853-ig, a mikor politikai fogságba jutott s ott nemsokára meg is halt.

10. Pálfi Lajos. Gagyban született 1829. okt. 16-án. Elemi iskoláit ott kezdette s folytatta aztán a székelykeresztúri gymnasiumban, melybe 1836-ban lépett. Ezt végezte 1848-ban, a mikor a szabadságharezosok közé

1 Lásd terjedelmes életiratát — e sorok írójától — „Keresztény Magvető“ XXIII. k. 361—375. lapjain.

2 L. idézett életiratában a 369-ik lapon.