Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

IV. Tanári, tanítói személyzet és tanárképzés

144

állott. 1850-ben a kolozsvári főgymn.-ba íratta bé magát s onnan 1852-ben az E. K. Tanács 340. sz. a. Keresztárra nevezte ki köztanítónak; isk. főnöknek pedig 301- 1854. sz. alatt, mely állásában volt az 1856-57. isk. év végéig. Ekkor nyárád-szt.-lászlói pap lett; 1859 tavaszán pedig sz.-keresztúri pap és tanár. Tanított a hittan mellett költészet-, szónoklattant s németnyelvet is. Hivataláról 1872. őszén lemondott.

Keresztúri papsága idejéből jelent meg tőle egy egyházi beszéd, ezen cziin alatt: „A természetben.“ „Keresztény Magvető“: III. köt. 163—167. lapjain.

11. Gombos Sámuel. 1872-1875. L. a tanárok között.

12. Barabás Lajos. Született 1850. nov. 9-én Kolozsvárt. Atyja: Barabás József, anyja: Binecz Borbára. Atyja papi családból származván s ő maga iparos pályára lépvén, legfőbb óhajtása az vala, hogy valamelyik fia a papi pályára lépjék.

Lajos tanulását a kolozsvári főgymnasiumban kezdete 1856-ban s érettségit tett 1868-ban és apja óhajtását teljesítve, a theologiai tanfolyamra iratkozott bé 1868 őszén. Még mint theologus ifjú, az EK. Tanács által köztanítónak neveztetett ki a kolozsvári főgymnasiumhoz, s legelébb is, a IV. és V. osztályban, a görögnyelv tanításával bízatott meg. Azután váltogatva az I—V. gymn. osztályban, a latin nyelven és számtanon kívül, minden tárgyat tanított. A papi vizsgálatot 1871-ben tette le. Volt iskola-gazda, esküdtszéki-jegyző, iroda-főnök s 1872-ben iskola-főnöknek neveztetett ki. E hivatalt három évig viselte.

A kolozsvári főgymnasiumban, természet-tudományi, neveléstani értékezéssel s jóltévők emlékünnepén tartandó emlékbeszédekkel pályadíjakat nyert.

A kolozsvári egyetemen egy évig, mint rendkívüli hallgató Dr. Finály Henrik, Felméri Lajos és Szász Béla előadásait hallgatta; egy évig pedig a kolozsmonostori gazdasági intézetbe, a pap- és tanítójelöltek számára rendezett tanfolyamra járt.