Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
40 AZ ÓVÁRI ISKOLA (GÁL KELEMEN) át mégis maradtak meg eklézsiáink, az csak a vallásban rejlő belső erőnek tulajdonítható, amely összekapcsolta a háromszéki és a többi egyházkörök unitáriusait. Mert a hosszú időn át unitárius püspök oda nem tehette be a lábát. Erre nézve egyháztörténelmi tankönyveinkben sok téves adat forog közkézen, azért kissé részletesebben foglalkozunk vele. Bethlen Gábor trónraléptekor esküvel fogadta, hogy „minden rendeket személyválogatás nélkül szabadon megtart religiójukban és annak szokott exercitiumát [gyakorlását] az artikulusok tartása szerint [garantálja]''. Esküjét meg is tartotta, sőt ahol lehetett, az articulusokon enyhített és lazított is. Pl. az 1610 évi besztercei országgyűlés katolikusok elleni határozatán enyhített, mikor megengedte, hogy a jezsuiták Kolozsmonostorra visszatérhessenek, s a zárdát és templomot birtokukba adta. Az 1614. évi medgyesi országgyűlés kimondotta, hogy minden bevett vallások püspökei és szeniorai,„ki-ki mind az ő szokott vallásában, recepta religióján valókat mindenütt az országban szabadon vizitálhassák, fogyatkozásokat reformálhassák". Elfogulatlan, szabadelvű kijelentés, megfelel esküje fogadalmának. Valamint az a privilegiumos levele is, melyet ugyanez év augusztus 10-én bocsátott ki, s melyben a háromszéki református és unitárius papság kérelmére bizonyos szabadalmakat ad, melyek az egyházi szolgák tehermentességére, az egyházkormányzásra s az egyházi rend függetlenségére vonatkoznak. Fájdalommal tapasztalja - úgymond -, hogy mai napság a professzorokat s más tudós embereket nem becsülik meg kellőképpen, s a fejedelmek ajtai nehezebben nyílnak meg előttük, mint a hízelgők előtt. Úgy értesült, hogy a székely székekben lakó református és„ariánus"felekezet esperesei, papjai és tanítói, akik eddig sikeresen nevelték a népet, mostanság kiváltságaikban sokszor zavartatnak, sőt polgári és hadi terhek viselésére kényszeríttetnek. Torjai Székely Péter, Koppáni István (unitárius) és Leerde János esperesek kérésére rendeli: Minden pap és iskolamester mindenféle rendes és rendkívüli adó alól mentesek legyenek. Ezek özvegyei is élvezik e kiváltságot. Az egyházkörökben évenként egy elöljáró hivatalos vizsgálatot tartson. Az eklézsiák elöljárói 15 naponként törvényeik s egyházi ügyeik intézésére gyűlést tartsanak. [...] E fejedelmi levél szerint tehát minden pap és mester a saját maga püspökétől [...] függött. Bethlennek ez az elfogulatlan pártatlansága nem sokáig tartott. Az 1618. évi fejérvári országgyűlés törvényt hozott a„zsidózás"terjedésének meggátlása és a „zsidózók" megbüntetése tárgyában. Mert felmerült az a kérdés, kik hát a szombatosok? Ezek, mikor veszély fenyegette őket, mindig az unitáriusok között húzták meg magukat. A szombatosok kikeresése végett az unitáriusok a fejedelem rendeletéből még azon év november 11-én Erdőszentgyörgyön zsinatot tartottak, hol a fejedelem képviseletében udvari papja, Keserűi Dajka elnökölt. A szombatosok kikeresését nem az unitárius püspök végezte, hanem maga Keserűi vette a kezébe. 1619-ben ment végbe ez a híres „megcirkáltatás", midőn Dajka nem elégedett meg a szombatosok kikeresésével, üldözésével és református hitre té-
