Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)

Gál Kelemen: Az óvári iskola

40 AZ ÓVÁRI ISKOLA (GÁL KELEMEN) át mégis maradtak meg eklézsiáink, az csak a vallásban rejlő belső erőnek tulajdo­nítható, amely összekapcsolta a háromszéki és a többi egyházkörök unitáriusait. Mert a hosszú időn át unitárius püspök oda nem tehette be a lábát. Erre nézve egyháztörténelmi tankönyveinkben sok téves adat forog köz­kézen, azért kissé részletesebben foglalkozunk vele. Bethlen Gábor trónraléptekor esküvel fogadta, hogy „minden rendeket személyválogatás nélkül szabadon megtart religiójukban és annak szokott exerci­­tiumát [gyakorlását] az artikulusok tartása szerint [garantálja]''. Esküjét meg is tar­totta, sőt ahol lehetett, az articulusokon enyhített és lazított is. Pl. az 1610 évi besz­tercei országgyűlés katolikusok elleni határozatán enyhített, mikor megengedte, hogy a jezsuiták Kolozsmonostorra visszatérhessenek, s a zárdát és templomot birtokukba adta. Az 1614. évi medgyesi országgyűlés kimondotta, hogy minden bevett vallások püspökei és szeniorai,„ki-ki mind az ő szokott vallásában, recepta religióján valókat mindenütt az országban szabadon vizitálhassák, fogyatkozáso­kat reformálhassák". Elfogulatlan, szabadelvű kijelentés, megfelel esküje fogadal­mának. Valamint az a privilegiumos levele is, melyet ugyanez év augusztus 10-én bocsátott ki, s melyben a háromszéki református és unitárius papság kérelmére bizonyos szabadalmakat ad, melyek az egyházi szolgák tehermentességére, az egyházkormányzásra s az egyházi rend függetlenségére vonatkoznak. Fájdalom­mal tapasztalja - úgymond -, hogy mai napság a professzorokat s más tudós em­bereket nem becsülik meg kellőképpen, s a fejedelmek ajtai nehezebben nyílnak meg előttük, mint a hízelgők előtt. Úgy értesült, hogy a székely székekben lakó református és„ariánus"felekezet esperesei, papjai és tanítói, akik eddig sikeresen nevelték a népet, mostanság kiváltságaikban sokszor zavartatnak, sőt polgári és hadi terhek viselésére kényszeríttetnek. Torjai Székely Péter, Koppáni István (uni­tárius) és Leerde János esperesek kérésére rendeli: Minden pap és iskolamester mindenféle rendes és rendkívüli adó alól mentesek legyenek. Ezek özvegyei is élvezik e kiváltságot. Az egyházkörökben évenként egy elöljáró hivatalos vizsgálatot tartson. Az eklézsiák elöljárói 15 na­ponként törvényeik s egyházi ügyeik intézésére gyűlést tartsanak. [...] E fejedelmi levél szerint tehát minden pap és mester a saját maga püspökétől [...] függött. Bethlennek ez az elfogulatlan pártatlansága nem sokáig tartott. Az 1618. évi fejérvári országgyűlés törvényt hozott a„zsidózás"terjedésének meggátlása és a „zsidózók" megbüntetése tárgyában. Mert felmerült az a kérdés, kik hát a szom­batosok? Ezek, mikor veszély fenyegette őket, mindig az unitáriusok között húzták meg magukat. A szombatosok kikeresése végett az unitáriusok a fejedelem ren­deletéből még azon év november 11-én Erdőszentgyörgyön zsinatot tartottak, hol a fejedelem képviseletében udvari papja, Keserűi Dajka elnökölt. A szomba­tosok kikeresését nem az unitárius püspök végezte, hanem maga Keserűi vette a kezébe. 1619-ben ment végbe ez a híres „megcirkáltatás", midőn Dajka nem elégedett meg a szombatosok kikeresésével, üldözésével és református hitre té-

Next

/
Thumbnails
Contents