Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
30 AZ ÓVÁRI ISKOLA (GÁL KELEMEN) roli unszolásai ellenére határozottan a Krisztus imádása mellett nyilatkozik. Talán a vallásos felvilágosodásban meg nem erősödött híveket féltette, vagy aggódott a fejedelem halála miatt bizonytalanná vált jövő miatt, talán Blandrata beszélte le a nyílt fellépésről. Amit 1569-71-ben „tévedésből" elmulasztott, azt akarta pótolni „következetlenül, sőt csekély vigyázattal" a szabadelvűség útjáról már letért országos viszonyok figyelembe nem vételével, mikor 1574 táján hirdetni kezdte a Krisztus nemimádásának merész tanát akkor, mikor a fejedelmi széken nem jóbarát, hanem ellenség ült, s a jezsuiták Erdély határán állottak.24 Az 1572-ben Olaszországból hazajött tanulók a lélek halhatatlanságát ostromolták, Tóth Miklós a feltámadás tanát tagadta. Sommer 1572-ben megtámadta a hit által való megigazulás tanát, valamint az eredendő bűn hitcikkét is. Szeptember 19-én az unitárius szeniorok elé terjesztette, de ezek megmaradnak korábbi álláspontjukon s azt védelmezik. Szemére vetik, hogy az egyházat ok nélkül zavarja. Sommer tárgyalja a keresztségét is, melyről az a felfogása, hogy szimbolikus jelentősége van, s ma nincs rá szükség, hanem csak a kereszténység kezdetén volt. Ennek a következménye lett, hogy későbben csak a felnőtteket keresztelték meg. 1570-ben Miklós (Sztárai?) prédikátorról a városi tanács végzése: plebánus uram kívánsága szerint, bíró uram intse, hogy csendességben legyen a keresztelés felől való tanításban a szinódusiglan, és amire ott végeztetik, maradjon ő is abban. 1578-ban a gyermekkeresztség beszüntettetelt (Pokoly: Az unitárizmus Magyarországon. Protestáns Szemle, 1898). Pokoly János Zsigmond halála után az unitárizmus „gyors aláhanyatlásának"okát abban látja, hogy „sehol egy bizonyos hittétel, mely egyező értelemmel elfogadtatnék a hitsorsosok által".„Ez a bizonytalanság, ez a kaotikus zavar épp oly, sőt erősebb tényező az unitárizmus hanyatlásában, minta külső üldözés, avagy a politikai viszonyok kedvezőtlen alakulata". Pokolynak igaza lehet ebben, mert ebben az időben az unitárizmusnak középponti gondolatán, az egy Isten hitén kívül, a többi hittételei nem voltak megállapítva és rendszerbe foglalva. A lelkek állandó forrongásban éltek. Ezek a zavarok és ellentétes tanítások okozták, hogy János Zsigmond az 1570. évi medgyesi országgyűlésen „az mostan támadott eretnekségek és azok indítói megbüntetéséről tesz javaslatot, s hozat törvényt. Ezeken az anabaptizmust, a lélek halhatatlanságának tagadását kell értenünk. Báthory alatt, 1572-ben a tordai országgyűlés tilalma az új szekták és felekezetek ellen, az unitárizmus kebelében felmerülő újítások ellen irányul. Dávid Ferencre magára súlyos csapások nehezedtek. Az udvari papság és a fehérvári nyomda felügyeletének elvesztésével nagy jövedelemtől esett el. Meghasonlott egyházközsége elöljáróival, Kolozsvár tanácsával a lelkészi javadalmazás miatt. A plébánosnak szabad asztallal kellett tartania a mestert, s a prédi-24 Kanyaró: A Krisztus nemimádás tana 1570-ben. Keresztény Magvető, 1895.
