Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - IV. A kollégium kórháza
is Kovács Kálmán (díjak beszedése, elszámolása, bevásárlás), a tulajdonképpeni gondnok pedig Borbély István lesz (konyha és étkezőhelyiségek ellenőrzése, az étlap megállapítása, ételek minőségének és mennyiségének a figyelése). 1914- ben, mikor az épületet lefoglalják, a konviktus is elköltözik a Redut (Vigadó) nyugati szárnyába. Itt két elég tágas étterem, konyha, kamara, tálaló áll a rendelkezésükre. Újra egyesítik a gondnoki és díjkezelői munkakört, s Kovács Kálmánra bízzák. A tagok száma az előző évi 226-ról 158-ra esik vissza. 1916. január 1-jétől Sándor János zenetanár a gondnok és díjkezelő 1921 augusztusi haláláig - melyet részben a díjkezeléssel kapcsolatos nehézségekkel is összefüggésbe hoztak. 1919 őszétől - már a kollégiumépületben - a konviktusban étkeztek az Unitárius Leányotthon növendékei is. 1921-től nincs adatunk a konviktus vezetőjéről, de minden valószínűség szerint az internátusi felügyelő, Gálffy Zsigmond irányításával működött. 1923-tól már tényleges gondnokként említi az Értesítő. Ekkoriban a háborút követő nagy drágaság, a földek kisajátítása - a román agrárreform értelmében - nagy nehézségeket okoz a konviktus fenntartásában. Még a Berde-cipó süttetését és kiosztását is kénytelenek megszüntetni. 1924-től Gálffy a díjkezelő, Patakfalvy Zsigmond tanító pedig a gondnok. Több mint 240-en étkeznek a konviktusban. 1928-ban Gálffyt igazgatóvá választják, utóda a díjkezelésben Hadházy Sándor. Az elköltözött leányotthon tagjainak a kosztot átszállítják a régi kollégiumépületbe. 1935- től Hadházy kezében egyesül a gondnoki és díjkezelői munkakör. 1939/40-ben őt Bálint Domokos helyettesíti. 1942-ben adja át Hadházy megbízatását Vörös Istvánnak, aki 1945 áprilisában lemond. Utóda Izsák Vilmos. 1945-ben 20 évi szolgálat után egészségi állapotára hivatkozva felmond Barabás Vilmosné, aki 20 évig teljesítette a gazdasszonyi munkakört a konviktusban. A háború viharát követően 1945 januárjában az unitáriusok konviktusa az első, amely rendszeresen kezd működni. A városban uralkodó élelmezési nehézségekre jellemző, hogy 1945/46- ban a 89 gimnazista mellett 13 teológus, 23 tanár, 3 altiszt, 42 iparostanuló és 14 más személy (összesen 184 fő) étkezett a konviktusban. A vidéki diákoknak a díjfizetés mellett terményt is kellett behozniuk. A személyzet 2 szakácsnőből és 4 konyhásleányból állott. FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL IV. A KOLLÉGIUM KÓRHÁZA A régi kollégiumépületben lehetetlen volt a beteg diákokat elkülöníteni. Járványok esetén egész tantermet ürítettek ki a fertőző betegek számára. A XIX. század második felében a legtöbb kollégium külön betegszobát, „kórházat"
