Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - III. Internátus és konviktus
2 5 8 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) tember 28-án került először sor, azután 70-90 tanuló napi három 18 dekás cipót kapott, s ezzel alapélelmezése biztosítva volt. A modern követelmények szerint az internátus mellett konviktusnak is működnie kellett, az új épületet már úgy tervezték meg, hogy az alagsorban ez elférjen. Itt volt hat étkezőhelyiség, a legnagyobb 105 m2-es, a két legkisebb csak 8,50 m2-es, továbbá két éléstár (19 és 48 m2), két raktár (18 és 68 m2), egy konyha (71 m2), egy mosogató (33 m2), a szakácsnőnek, a gazdasszonynak, a cselédeknek egy-egy szobája, a gondnoki szoba az I. emeleten feküdt. Gál Kelemen igazgató kidolgozta, és már az 1900/901-es Értesítőben87 közzétette szabályzat-tervezetét, mely aztán a megvitatást követően az 1902-es Főtanácson nyert végleges formát, s a Jegyzőkönyvben (262-271.1.) jelent meg. Ez a konviktust a kollégiumi igazgatóság alá rendeli, vezetőjéül az EKT jóváhagyásával három évre gondnokul megválasztott rendes tanárt teszi. Bennlakó tanuló csak megindokoltan igazgatói engedéllyel ehet a városban. Viszont küntlakó tanuló is engedéllyel étkezhet a konviktusban. A felvett tagok száma legtöbb 220 lehet. Megszabják a díjakat és az élelmezést is ilyenképpen:„Az élelmezés áll egy reggeliből, ebédből és vacsorából. A reggeli 3 deciliter tehéntej és egy 18 dekagram súlyú Berde-cipó. Az ebéd egy tányér húsleves, egy adag főtt hús mártással és körettel és egy Berde-cipó. A vacsora egy adag sült hús vagy húsnemű, kedden és pénteken tésztanemű és egy Berde-cipó. A hús úgy osztandó fel, hogy naponként minden tanuló részére 275 g jusson." Az étkezés asztaltársaságokban történik: tízszemélyes asztaloknál, minden asztaltársaság élén egy-egy teológus vagy Vlll.-os asztalfő és egy helyettes áll. Az asztaltársaság egyik tagja minden héten hetes, vagyis megteríti az asztalt, segít a kiszolgálásban. A háromszori étkezés csengetést követően pontos időpontban történik. A kezdetén valamelyik asztalfő imát mond. Szabályozzák a segélyezést, a konviktusi díj részleges vagy teljes elengedését. A legpontosabban körülírják a gondnok kötelességeit: ő a pénztárnok, beszerző, szerződéskötő, az orvossal együtt megállapítja az étrendet. Nyilvántartja a leltárt. Segítségére vannak az internátusi felügyelő tanárok. A konviktust 1901. szeptember 25-én délben kis ünnepség keretében nyitották meg, ezen részt vett a püspök, a Kolozsvárt lévő főtanácsi tagok, valamint a teljes tanári kar. Gálfi Lőrinc megválasztott gondnok imádsága után Gál Kelemen igazgató mondott beszédet, majd Ferencz József püspök szólt szívhez szólóan az ifjúsághoz. Az első tanévben 157 tagot vettek fel, közülük 134 volt unitárius. Az alapítványoknak köszönhetően közülük 40-nek teljesen ingyenesen tudták az ellátást biztosítani. A konviktus működtetését bérlőnek adták ki: 1912-ig Szilágyi Béla bérli. Gálfit ismételten megválasztják 3-3 évre 1909-ig, akkor Kovács Kálmán lesz a gondnok. 1912-ben, miután a bérlő felmond, áttérnek a konviktus házi kezelésére. Az eddigi gondnoki munkakört ketté választják: a díjkezelő továbbra 87 / kolozsvári Unitárius Kollégium konviktusának szervezete. Értesítő 1900-901.149-158.
