Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
141 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) majdani igazgató és Orbók Attila, a későbbi neves szerkesztő verseket közöl. Az évtized vége felé itt jelennek meg Ligeti Ernő és Indig Ottó első írói kísérletei. S a temető régi sírköveit először számba vevő Zsakó Gyula és Kohn Hillel későbbi jogtudósok is itt közölnek először. 1907-től Tóth István illusztrálja a számokat. Az 1910-es években a rajzok mellett feltűnnek a beragasztott fényképek, sőt kották is eredeti szerzeményekkel. Az évtized elején Hadházy Sándor, a végén Balázs Ferenc elnökösködik. 1912/13-ban Lakatos Imre, a későbbi mérnök-zenetörténész Lakatos István (mindkét keresztnevét használta!) vezeti a zenei rovatot, de van néprajzi rovat is. Ebben az évben ünnepük a kör fennállásának 80. évfordulóját. 1913/14-ben a zenekör mellett van néprajzi és természettudományi kör is a Krizán belül. 1918 őszén Balázs Ferenc részletes munkatervvel kezdi az önképzőköri munkát. Flármas célkitűzése: a zenei kultúra terjesztése, az új kor íróinak (Ady, Babits, Kosztolányi) megismertetése, a székely népi kultúra tudatosítása (népdalok, balladák gyűjtése, előadása). Felveszik a kapcsolatot a református és katolikus főgimnáziumok önképzőköreivel. László Gábor pedig megszerkeszti a Remény 48 lapos litografált„versszámát". Az 1920-as években a költő Jakab Géza, majd a jótollú publicista Végh József , azután a költő-esztéta [Szabédi] Székely László, végül a jogász irodalmár Mikó Imre az elnök, a titkár-szerkesztő pedig a FHelikon-alapító báró Kemény János, aztán a szobrász Botár István, az egyik legjobb illusztrátor Ferenczi Sándor. A Reményt néha gépelik, litografálják. Beszámolnak a reformátusok Gyulai Pál Önképzőkörének nyomtatásban megjelenő Remény-számairól. Az unitárius Remény is ki szeretne lépni az intézet falai közül. 1921-ben önképzőköri tárlatot (Nagy Albert is szerepel), majd műsoros diákbált rendeznek, 1922 februárjában Sándor János-emlékhangversenyt. 1923-ban az igazgatósággal közösen rendezik meg a Petőfi-centenáriumot. 1924/25-ben van külön szépirodalmi és tudományos rovatuk. Ez utóbbi szerkesztője a későbbi híres matematikus, Borbély Samu. Ekkor még [Abrudbányai] Fikker János, a következő évben a majdani színész, Kovács György a szavalóverseny díjazottja. 1927/28-ban Mikó Imre és osztálytársa, László Tihamér próbál új irányt adni a körnek: egyrészt a román irodalom és kultúra jobb megismerésére bátorítanak, másrészt az erdélyi kötődést akarják erősíteni. Mikó cikket ír a transszilvanizmusról, Ady és Erdély kapcsolatáról, románból fordít. Ő állítja össze a kör utolsó nyomtatott emlékét: Almanach a kolozsvári Unitárius Főgimnázium „Kriza Önképzőkörének" 1927-28. évéről (Kolozsvár, 1928). A 73 lapos füzethez Borbély István írt előszót. Aztán be is tiltották az önképzést. A tanintézet ügyesen pótolta a kieső önképzési fórumot. A már 1924-től Vári Albert vezetésével működő Unitárius Kör, mely 1926-ban felvette Ferencz József püspök nevét, most sikerrel pótolja a Kriza önképzőkör tevékenységét, még a Reményt is - elég rendszertelenül - megjelenteti. Ennek kiadója Bodor András, a későbbi igazgató-történész, ír bele Gálffy Mózes, a majdani nyelvész. 1935/36-ban Székely [Kormos] Gyula, a novellista lesz a főszerkesztő, Ady költészetéről cikkezik.
