Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 229 A háború utáni zavaros állapotok, s főleg a különböző politikai pártok propagandája, s az, hogy a nevelés irányultsága „az eddigivel teljesen ellenkező irányúra váltott"- írja az Értesítő - igen megnehezítette a fegyelmezést. Egy alkalommal az egész Vili. osztályt a tanári kar elé idézik és szigorúan megintik. Az 1920-as évekig aránylag sok nem unitárius fiatal szüleje is szívesen választotta az jóhírű Unitárius Kollégiumot fia számára. Nemcsak izraeliták és evangélikusok, akiknek nem volt felsőbb fokú tanintézete a városban, hanem reformátusok és katolikusok, sőt görög katolikusok is. Ezeknek a vallásos tevékenységekben nem kellett részt venni, a vallástanáruk vagy bejárt a kollégiumba, vagy a fiatalok jártak vallásórára a megfelelő parókiára. Tanulmányi helyzetüket csak akkor zárták le, ha a hittanártól kapott igazoló és minősítő iratot bemutatták. 1945-től az új ideológiai irányzatoknak is helyet kellett biztosítani a felekezeti iskolákban. Aktivisták jöttek világnézeti és gazdasági témákról előadást tartani, hol a tanári karnak, hol a diákságnak. A különböző pártok is (Magyar Népi Szövetség, Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt) rendszeresen kiküldték előadóikat, s az igazgatóság teret kellett, hogy biztosítson nekik. Az 1945/46-os tanév második félévének minden péntekén Veress Pál politkai előadást tartott délben 1 -tői 2-ig, melyen a teljes diákság és a tanári kar is részt vett. A tanszemélyzetet világnézeti tanfolyamra kényszerítették. Megindult a szakszervezeti munka is az intézetben. Szintén 1945-től kezdődött a szociális munka, későbbi nevén közmunka. A tanulóknak az iskolában, de azon kívül is kellett segédkezni a fahordásban, a lebombázott épületek, például a gyufagyár bontásában, helyrehozatalában. A Bolyai Egyetem részére meghirdetett gyűjtésben az unitárius fiatalok érték el a legjobb eredményt a városban. __ VIZSGÁK ÉS VERSENYEK A SZÁZADFORDULÓN iskolai vi ZSCA alatt elsősorban a tanév végi megmérettetést, az osztály vizsgát értették, melynek során elvileg minden tanulót minden tantárgyból pár óra alatt kikérdeztek az egyház által kijelölt elnök és több szaktanár jelenlétében. E vizsga nyomán állapították meg a végleges minősítéseket, osztályzatokat. Rendszerint a kétes helyzetben lévő diákokat kérdezgették. Ezekre a vizsgákra június első két-három hetében került sor, egy osztályra egy napot fordítottak. A vizsga lényege inkább a felkészülés, az összefoglaló ismétlés volt. A Vlll.-osok május első felében megtartották az osztályvizsgát, hogy utána az érettségire készülhessenek. Már az 1910-es években vitatták az osztályvizsga szükségességét. 1915-ben - a háború kitörését követően - országosan elmaradtak e vizsgák. A román tanügyi rendszerben is próbálkoztak megszüntetésével,
