Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
228 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) Mózes sírja szintén felkerül a jegyzékre. Székely Mózes sírhantja „teljesen elenyészett", szemét van rajta - jegyzik meg az Értesítőben. Általában tavasszal takarítanak, halottak napján koszorúznak. 1924/25-től bevezetik, hogy minden nap a tanítást éneklés és egy ima előzze meg, s éneklés zárja be. Ugyanekkor Vári megalapítja a felsős osztályok diákjaiból az Unitárius Kört, hogy ezzel a diákok unitárius öntudatát ébressze, többek közt jeles unitárius személyiségek életpályáját, áldozatkészségét akarják bemutatni. E tanévben kályhákkal látják el a templomot, így a diákok nagyobb számban járnak istentiszteletekre a téli hónapokban. 1928/29-ben a konviktusban újra bevezetik az imát étkezés előtt és után. (Úgy tűnik, a világháború óta ez kimaradt.) A hagyományokat az 1930-as években Benczédi Pál is tovább viszi. A felsősöknek hetente egyszer vallásos délutánt rendez, mely most már a betiltott önképzőkört is helyettesíti: imával indítják, amelyet azután megbeszélnek, vallásos verseket szavalnak, dolgozatokat olvasnak fel. 1935/36-ban tartanak a bentlakókkal először karácsonyfa-ünnepélyt. 1937/38-ban már a modern technikát hasznosítják: vetített képekkel mutatják be Jézus Krisztus életét. Az 1939/40-es tanév újdonsága a hiterősítő nap márciusban, a következő márciusban már kétnapos a szervezés. Főleg a teológiai tanárok és a helyi lelkészek működnek közre, de orvost, tanítót is meghívnak. Előadások, énektanulás, viták, istentiszteletek, vetített képes műsorok teszik vonzóvá e rendezvényt. 1945-ben már Izsák Vilmos vallástanársága idején új helyzet áll elő.„Egyházi iskola lévén, magától értetődő, hogy súlyt helyeztünk a vallásos nevelésre"- írja az Értesítőben Bodor András igazgató. Csakhogy ez már nem is olyan egyszerű dolog. Az alsós diákok szüleinek kell nyilatkozatot adni, amelyben egyetértenek azzal, hogy fiaik vallásórára járjanak, a felsős diákok maguk nyilatkozhatnak, ha nem akarnak ilyen órán részt venni. Szerencsére egyetlen vallásoktatást elutasító nyilatkozat sem akadt. De ugyanakkor a vallástanárra is felelősség hárult: élményszerűvé, vonzóvá kellett tennie az órákat. A vallástanár vezetésével anyaggyűjtést kezdenek egy felállítandó iskolai múzeum részére. Halottak napján megemlékeznek a háborúban elesett diákokról, megsebesült tanárokról. Ilyen gondos nevelés mellett aránylag ritka a fegyelmi-erkölcsi eltévelyedés. Az évről évre felsorolt kihágások, bűnesetek csak ritkán vezetnek a diák eltávolításához. A kisebb kihágások miatt igazgatói megdorgálás jár évente 5-10 tanulónak, a súlyosabb esetek már igazgatósági megdorgálással végződnek. Évente 1 -2 tanulót kizárnak, eltanácsolnak lopás, vásottság, hanyagság, verekedés miatt. 1923/24-ben két ifjat „betöréses lopás" miatt távolítanak el. A román állami szabályzat szerint 1-2 hétre vagy akár egy hónapra is kizárhatnak tanulókat, évente egyszer-kétszer alkalmazzák ezt a büntetést. 1940/41-ben a más intézetekből átjött menekült tanulók nagyon megzavarják az iskolai fegyelmet. Többet is kizárnak, eltanácsolnak. A fegyelem erősítését szolgálja, hogy 1943/44-ben bevezetik: a szünetekben a tantestület tagjai felváltva az udvaron szolgálatot teljesítsenek.
