Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL |:;;;;;.iiii»Nim» - '*.Wli'iia —lílíTlI ; l U1! l4!'Mi-»', fciJ1' 1 93 ni az órákat, s délutánra csak az éneket, testnevelést, katonai gyakorlatot és az önképzőkört hagyta. Ez bevált, s csak a világháború miatt kellett visszatérni 1915- től a régi kétrészes tanításra, mert a konviktus aránylag távolra került az iskolától (a Redutba). Jelentős óraszám-csökkentést is alkalmaztak. 1920-tól visszatérnek a délelőtti tanításra, s bevezetik az első órák közti 10 perces, a 3. és 4. óra utáni 20 perces szünetet. Ez nagyjából így is maradt, némi zavart az okozott, hogy 1923-tól a román tanterv előírta, hogy a nemzeti tárgyakból 60 perces órákat kell tartani. Az osztályzás az 1900-as években minősítéssel történt. A tanár előzetesen, a tanév folyamán már minősítette a diákokat, s a tanév végén a vizsga alkalmával két félnap alatt valamennyi diákot - elvileg minden tárgyból - kikérdezték. Valójában főleg azokat faggatták, akiknél kérdéses volt a jegy vagy éppen a bukás. A vizsga végén a tanárok és az elnök zárt tanácskozáson állapította meg a minősítést. Ennek fokozatai: jeles (számmal kifejezve: 1), jó (2), elégséges (3), elégtelen (4). A magaviselet minősítése: jó (1), szabályszerű (2), kielégítő (3), rossz (4). Az általános minősítés szabályai: jeles az a tanuló, akinek minden tárgyból jelese van, legfeljebb egy tárgyból jó minősítése; a jó tanulónak egy elégségese lehetett; az e/égségesnek két vagy több elégséges minősítése volt. Akinek egy vagy több elégtelenje volt, annak a minősítése is elégtelen. A román rendtartás szerint 1923-tól számjegyekkel kellett minősíteni: 10-9 (jeles), 8-7 (jó), 6-5 (elégséges), 4-3 (elégtelen) 2-1 (rossz). Aki két főtárgyból elégtelent kapott, az javítóvizsgára jelentkezhet, aki több tárgyból bukott, az osztályismétlő. A jegyeket a szaktanár állapította meg - úgyhogy az osztályzást így matematikai műveletté tették (vélekedtek a tanárok). 1932-től a román tanügy is bevezette a minősítéses rendszert. 1940-től a magyar rendszer ismét a jeles, jó, elégséges, elégtelen minősítéseket alkalmazta. Az 1944/45-ös tanévben már újra a tízszámjegyes minősítés volt érvényben. 5 ROMÁNIAI 5 SAJÁTSÁGOK Az első világháborút követően Erdély és a Partium Magyarországtól Romániához csatolt 26 vármegyéjében a kisebbségi és különösen a magyar tanügyi intézmények pár év alatt igen nehéz helyzetbe kerültek. A román állam ugyan nemzetközi szerződésekben garantálta a kisebbségek jogait, de azokat nem cikkelyezte be az alkotmányba. Az állami iskolák tannyelvét rövidesen románra változtatták, s az ország gyors egységesítésére törekedtek. A felekezeti iskoláknak romániai viszonylatban nem voltak hagyományai. Vagy három évig nem is nagyon szóltak bele rendtartásukba, tantervűkbe.
