Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) 194 Az 1920/21 -es tanévben a főhatóság előírta, hogy a román nyelvet minden osztályban heti 2-2 órában kell tanítani, a IV. és a Vili. osztályban Románia földrajzának és történelmének is kell 2 órát biztosítani. Már nagyobb vitát váltott ki a tanárok eskütétele. Korábban tisztviselők százai, a Ferenc József Tudományegyetem tanári kara megtagadta a román állam iránti hűségeskü letételét. A felekezeti iskolák tanárainak 1920. december 30-át tűzték ki az eskü letételére. Az ezt megtagadók elvesztették volna jogukat a tanításhoz. Az egyházak hosszas tanácskozás után hozzájárultak, hogy tanáraik letegyék ezt az esküt. Az unitárius tanárok február 5-én Seni Valér főigazgató mint kormányképviselő előtt esküsznek, az egyházvezetést képviselő Csifó Salamon dékán jegyzőkönyvbe véteti, hogy ez csak kényszer hatására történt. Egy másik visszás intézkedéssel az előző évben kiadott bizonyítványokat államilag érvénytelennek nyilvánították, mert a vizsgákon nem volt jelen a kormány megbízottja. Végül az iskolák a vizsgadolgozatokat beküldhették a kerületi főigazgatóhoz, s annak jóváhagyása után adhattak ki kétnyelvű, főigazgatótól láttamozott új bizonyítványokat. Ebben a tanévben utalta ki utoljára a román állam a magyar államtól bevezetett, szerződéssel biztosított államsegélyt. Az 1921/22-es tanév újdonsága, hogy a magyar felekezetek közös tantervet dolgoznak ki, melyet az alsó öt gimnáziumi osztályban vezetnek be. Miután az előző évben a kormány megengedte a leányok felvételét is, most előírják, hogy ez csak a felekezethez tartozó leányokra vonatkozik, s a szünetben külön teremben kell tartózkodniuk.Tanév közepén közük, hogy román nyelvből is kell érettségizni, megvonják a felekezeti tanárok vasúti kedvezményeit. A következő tanév is még csak előre vetíti a nagy változásokat. 1922/23-ban az iskolai értesítő, anyakönyvek, bizonyítványok csak románul vezethetők, de megengedik, hogy párhuzamosan adják a magyar fordítást is. Akkoriban ez óriási gondot jelentett, mert alig lehetett olyan embert találni, aki ezt a sok hivatalos aktát átültesse román nyelvre. Még tovább folyik a felekezetek közös tantervének a bevezetése, most a VI. osztályba is. A lányok ezután csak magántanulók lehetnek a fiúiskolában. Év elején még bármely vallású tanulót felvehetnek, de utána rendelet érkezik, hogy csak a felekezethez tartozókat szabad beíratni, s a tanárok is a felekezet tagjai kell, hogy legyenek. Az iskolák homlokzatára román feliratot és címert kell kifüggeszteni, a tantermekben az uralkodó képét kell elhelyezni.Tavasztól a francia nyelvet az V—Vili. osztályban kötelező tanítani. Bármely külföldön nyomtatott tankönyv, térkép használata tilalom alá esik. Anyakönyvekben a helységneveket csak románul szabad feltüntetni. I. osztályba csak felvételivel vehetők be a kisdiákok. Tanév végén pedig előírják, hogy a IV. osztályt végzetteknek abszolváló vizsgát kell tenni, az állam által kiküldött (egyetemi tanár) elnök vezette bizottság előtt. Ráadásul e vizsga tárgyai közt a magyar nyelv nem szerepelhet. Az már csak apróság, hogy a román állami rendtartást szintén be kell vezetni, mely megtiltja a felső osztályosoknak is a dohányzást. Ezután a román nemzeti ünnepeket a magyar iskolákban is meg kell ülni.
