Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
189 mot a díszterembe, ahol a következő tanévben ablaksötétítő táblákat szerelnek fel, hogy így előnyösebbé tegyék a vetítést. Erre a szülők is el-eljárnak. Az 1911/1912-es tanévben a tornaterem előtti árkádos folyosót befalazzák, a nyert helyiségben szertárat alakítanak ki. 1912. április 1-jétől felmondják a két földszinti bérlakást. A helyiségekben levéltári szobát, valamint ének-zenetermet és szertárat alakítanak ki. 1913/1914-ben az ablakok külső fakereteit kell újra festeni. 1914-ben még új típusú klozettkagylókkal látják el az illemhelyeket. 1914. július 28-án kitör az első világháború. Az iskolaépületet a tanév kezdete előtt lefoglalják katonai kórháznak. Csak az egyházi hivatalok, a teológia néhány helyisége, a könyvtár, a szertárak és az igazgatói lakás marad eredeti állapotában. Eleinte 200, utóbb 400 beteget ápolnak az épületben. A tanítás a régi kollégiumépület nyolc termében folyik, a bentlakás és a konviktus a városi vigadóban, a Redutban bérel helyiségeket (akárcsak 1848/1849-ben). Az igazgató minden közbenjárása ellenére a kollégiumot csak 1919. február 10-én szabadítják fel. Akkor egy katonai-egyházi vegyesbizottság méri fel a károkat. Az állapotokat így jellemzi az igazgató: „Elképzelhetetlen az a rongálás és piszok, mit a hosszú háború okozott. A vízvezeték, központi fűtés és gázvilágítás csőhálózata jóformán tönkretéve. A zárakat, kilincseket a forradalom zavarai közben letörték, elhordották. AII. emeleten a villanyvezetékeket és felszerelést elvitték. Az internátus matrácai elrongyolódva, használhatatlanok. A helyiségek tele tetűvel, poloskával és bacillusokkal. A helyreállítás költsége nagy teherrel nehezedett az egyházra. A bizottság abban állapodott meg, hogy elkerül minden egyelőre nélkülözhető munkát, s csak azt végezteti el, amelyek az épület biztonságát, karbantartását és használatbavételét lehetővé teszik. Legelső teendő volt a fertőtlenítés a Riegler-féle módszerrel. Sok kérelmezés után Zalatnán beszerezhettük ötszörös áron a szénkéneget. A fertőtlenítés után egy katonai bizottság lefoglalta [az épületet], mire megkezdődött a lótás-futás, s a VI. román kir. hadtest parancsnokának személyesen előadott kérésre aug. 30-án felszabadíttatott. A helyreállítási munkák újra megindultak, de anyagok s felszerelési cikkek hiánya miatt lassan haladtak előre. A világító- és tüzelőanyag kímélése céljából a III. emeleti részt teljesen kikapcsoltuk a használatból. A kőmíves, asztalos és lakatos munkákból csak a nélkülözhetetleneket végeztettük el."35 Lényeges változás még a háború után, hogy a gázgyár állandó munkaszünetei miatt lemondanak a légszesz-világításról, s minden helyiségbe bevezettetik a villanyt. Az unitáriusok - akárcsak a reformátusok - a világháború után döbbentek rá, hogy nem intézményesítették a felsőbb fokú leánynevelést. A katolikusok 1911-ben megnyitott intézetükben, a Marianumban biztosították a lányok felkészítését. A városi, majd állami Felsőbb Leányiskolát, a „De Gerandó"-t, ahova a FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 35 Gál Kelemen: Ferencz József. 251.)
