Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
1 90 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) református és unitárius lányok többsége járt, most lefoglalták román tanintézet részére. A reformátusok külön leánygimnáziumot alapítottak, az unitáriusoknak - anyagi okokból - csak egy leányotthon felállítására futotta. Ezt 1919. október 2-án a kollégiumépület északnyugati sarkában (a volt tanári lakások helyén) nyitották meg 11 középiskolás lány részére. A következő tanévben már 56 lány jelentkezett felvételire, úgyhogy az első emelet két teológiai termét és az alagsor két helyiségét is átadták az otthon részére. 1928 nyarán költöztették át a leányotthont a templomon túli régi kollégiumépület első emeletére. Az átmeneti javítgatások után az egész épületet 1924 nyarán renoválták és újrafestették. Az új hatóságok a vízműveket olyan gyatrán működtették, hogy a második emeleten állandósult a vízhiány. Az új román hatalom nemcsak az egyre változó, kötelező tantervekkel éreztette hatalmát, hanem itt-ott láthatóvá is tette. így az 1923/1924-es tanévben elrendelték, hogy az iskola homlokzatára román feliratot helyezzenek, s minden teremben függesszék ki a király arcképét. Az előcsarnokban a jobb oldali, I. Ferenc József király nevét tartalmazó emléktáblát le kellett vakoltatni. A kollégiumépület idővel minden unitárius intézménynek, társulatnak a székhelyévé vált. A Dávid Ferenc Egylet, az 1919-ben létrehozott Unitárius Irodalmi Társaság, az Unitárius Egyetemes Lelkészkor itt működteti központját, s itt szerkesztik a nagymúltú Keresztény Magvetőt, s a valamivel „fiatalabb" Unitárius Közlönyt is. A díszteremben nemcsak az unitáriusok, hanem a legkülönbözőbb körök, egyletek, társaságok tartják ünnepi vagy közgyűléseiket. A korszerű tornatermet délutánonként a KAC, az 1883-ban alapított Kolozsvári Athletikai Club bérli, de még több sportegylet rendez itt edzéseket, mérkőzéseket. Az EKT 1925. szeptember 10-én felkéri Ormai Kálmán egyházi tanácsost és Demény Andor unitárius építészt, hogy állandó ellenőrzést gyakoroljanak az épület felett. Az 1940-es bécsi döntés után a dél-erdélyi menekültek százait szállásolják el a termekben. Itt működik a Menekültügyi Iroda. Átmenetileg a Magyar Párt is bérel helyiségeket. Csak október közepére lehet annyira felszabadítani az épületet, hogy 20-án megkezdődhessék a tanítás. 1941-ben felmérik az épületet, s az értesítőben közlik a méreteket is.36 Földszint: két tanterem 43,73 m2, természetrajzi előadó 73 m2, tanári dolgozó 43 m2, szertár 91 m2, fizikai előadó 69 m2, tanári dolgozó 35 m2, szertár 52 m2, tanári szoba 67 m2, igazgatói iroda 22+35 m2, igazgatói lakás 33+34+48+15 m2, torna-öltöző 47 m2, tornaterem 211 m2. Első emelet: díszterem 168 m2, hat tanterem 76, 76,45,74,74,69 m2, történelmi-filológiai szertár 37+49 m2, kollégiumi könyvtár 54+39+65+78+55 m2. Második emelet: zeneterem 95 m2, alsó osztályúak könyvtára 17 m2, felső osztályúak könyvtára 40 m2, rajzterem 105 m2, rajzszertár 42 m2. 36 Értesítő 1941-42.51.
