Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia
dán a templom javára rendeznek koncertet, 1926 márciusában meglátogatják a kövendi, várfalvi és aranyosrákosi gyülekezeteket, mindenütt ünnepélyt, az utóbbi helyen műsoros táncestélyt tartanak. A következő év májusában Alsójárát keresik fel az ottani harangszentelés alkalmából, novemberben Szentmihályfalva- Mészkő-Sínfalva-Bágyon az útvonal. Bágyonra jut az estély. 1933 októberében Verespatakot keresik fel, 1935/36-ban Medgyes és Dicsőszentmárton unitáriusait látogatják meg, egy év múlva Bihar és Nagyvárad következik. 1940/41-ben Nagybánya, Kocsord, Debrecen az úti cél. 1912/13-ban arról olvashatunk, hogy a megnövekedett diáklétszám lehetővé tette az Önképzőköri Dalárda megalapítását, karnagyuk Sándor János zenetanár. Az 1920-as években a főtanácsi ülésekkel kapcsolatban megrendezik a teológus-bálokat szép anyagi sikerrel. 1921/22-ben Balázs Ferenc elnöksége idején „bibliográfiai bizottságot" létesítenek, amely az esti órákban könyvismertetéseket tart s írókat hív meg. így látják vendégül Reményik Sándort, Nyíró Józsefet, Paál Árpádot, Kádár Imrét. Ebben az évben több köri tag is (Balázs Ferenc, Dobai István, Szent-lványi Sándor) irodalmi lapokban közöl. 1925/26-tól kapunk híradást arról, hogy halottak napján a teológusok felkeresik a Flázsongárdi temető unitárius sírjait, kigyomlálják őket, virágot helyeznek rájuk. Az 1930-as évek közepén a népiség, a magyar falu helyzete kerül előtérbe. így 1935 februárjában a tanári kar részvételével a falu kulturális fejlődésének útjairól és lehetőségeiről tárgyalnak, vitaindítót Gyallay Domokos író, főszerkesztő tart. 1938-ban megvitatják a Vásárhelyi találkozó határozatait. 1939/40-ben Asztalos István új regényéről tárgyalnak, s a meghívott József Attiláról beszél. S persze díszgyűléssel adóznak az 500 éve született Mátyás király emlékének. A következő, bécsi döntést követő tanév aktuális kérdései: földreform, családvédelem, falumunka, népegészségügy, szombatosság. Részt vesznek a városban rendezett irodalmi estélyeken: Móricz Zsigmonddal, Kodolányi Jánossal, Németh Lászlóval, Veress Péterrel, Sinka Istvánnal, Cs. Szabó Lászlóval találkoznak, Móricz könyvet is dedikál a körnek. Büszkén utalnak rá, hogy ők tartják 1941. november 23-án az első Reményik-ünnepélyt: Simén Dániel előadása (Reményik költészete és az erdélyiség kérdése) és Bencze Márton szavalatai emlékezetesek. 1941/42-ben két új rendezvényt honosítanak meg: az egyik az ismerkedési estély, decemberben kerül rá sor, a tanárok is jelen vannak, s az I. évesek mutatkoznak be. A másik a Népfőiskolái Tanfolyam, melyet 34 falusi unitárius fiatalnak az egész akadémia szervez, de a diákok a fő segítők. A kapcsolatkeresés jelei már 1909 februárjában megmutatkoznak, amikor a kör belép a megalakuló Protestáns Teológus Szövetségbe. Az 1940-es években a kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége munkájából veszik ki részüket, s rendszeresen eljárnak a Református Teológiai Fakultás ifjúsági rendezvényeire. 1946-tól a Magyar Népi Szövetség ifjúsági csoportjának megbeszélésein képviseltetik magukat. FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL
