Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
17 FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL . Szász 1 UNITÁRIUSOK13 A MAGYAR És szász unitáriusok között sohasem volt őszinte, meleg, szíves hittestvéri viszony. S amilyen volt ez a viszony a hívek között, olyan volt a deáki társadalomban is. Ennek a hidegségnek nemzetiségi, hitelvi és gazdasági okai voltak. De a hitelvi különbségek mélyén is nemzetiségi és gazdasági okok húzódnak meg. Kolozsvárt nagy számban laktak szászok, akik vagyonosak voltak. Nagyobb részük az Óvárban lakott. Szász koldust nem lehetett látni az utcákon. A céhek nagyobb részben szászok voltak. A kapuk kulcsai szász tanácsosoknál állottak. A városi tanácsban nagy a befolyásuk. A magyarok panaszkodni kezdettek, hogy bíró- és tanácsválasztáskor titkos gyűléseket tartanak, s előre elhatározzák, hogy ki legyen a bíró, ki kerüljön be a tanácsba. Százférfiakká (centumvir) olyan magyarokat választanak, kik koruknál, tapasztalatlanságuknál fogva nem képesek a magyarok ügyeit megfelelően képviselni. E panaszokra a szászok azt válaszolták, hogy nem egyedül ők választanak, hanem együtt a magyarokkal. Ez az egyenetlenség idővel mind nagyobb lett a két nemzet között. A hidegség elkeseredéssé fokozódott. Mohács után még nagyobb lett a szakadás. A magyarok azzal vádolták a szászokat, hogy Ferdinánddal tartanak. Eddig a szászok bírták a nagytemplomot. A városi pap, kinek az egész város a tizedet adta, mindig német volt. Mikor a magyarok száma szaporodott, ő tartott számukra a Szentpéter-templomban egy káplánt, később többet is. A misét a nagytemplomban hallgatták, a beszédet a Szentpéter-templomban. Mikor aztán a reformáció a misét megszüntette, s a magyarok a német istentiszteletet nem értették, a nagytemplomot maguknak akarták megszerezni. A magyarok és szászok közötti hitelvi ellentét az 1566. évben kezd kifejlődni, mikor Dávid Ferenc az unitárizmus középponti gondolatát, az egy Isten eszméjét kezdi hirdetni. Az 1566. évi febr. 6-i közgyűlés végzése mondja: „látja a város, hogy a pap urak és prédikátorok vetélkedése s egymás ellen való prédikálása mily rettenetes botrányt okoz, mely mind inkább kimegy a nép közé, aminek eltávoztatására meghatározta, hogy a plebánus hívassék gyűlésbe, s komolyan intessék meg, hogy szűnjenek meg az egymás ellen prédikálástól, s csak azt prédikálják, 13 Pokoly: i. m. 1.215-219. Jakab E.: Kolozsvár története II. 174-175. Oklevéltár Kolozsvár történetéhez II. 80. Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke 1.115-117. Deutsche Fundgruben 1.88-149. Keresztény Magvető 1885.25-30. Teutsch: Geschichte der Siebenbürger Sachsen 1.281-287.
