Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia
171 Meglepően ritka a kolozsvári, tordai származású fiatal. Néhány gyakoribb származási hely: Abrudbánya, Alsósiménfalva, Aranyosrákos, Bágyon, Bencéd, Bölön, Csokfalva, Énlaka, Homoródalmás, Kövend, Marosszentkirály, Mészkő, Nagyajta, Nyárádszentmárton, Pipe, Sínfalva, Szentábrahám, Szentgerice, Szentmihályfalva, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Tordátfalva, Torockó, Vargyas, Várfalva. A szülők foglalkozása esetében a leggyakoribb megjelölések a tanító, lelkész, kisbirtokos. A hallgatók összetételében két lényeges változás állapítható meg. Az egyik az 1920-as évek közepe táján nyilvánul meg. Az 1915-ben életbe léptetett szabályzat lehetővé tette, hogy a tanári diplomával rendelkezők számára az EKT 2-4 félévvel lerövidítse a tanulmányi időt. így tehát két tanév alatt lelkészi diplomát szerezhettek. Az 1920-as években a magyar felekezeti iskolák helyzete meglehetősen bizonytalannak tűnt, úgyhogy több tanár is a biztonság kedvéért, az esetleges teológiai tanári alkalmazás reményében beiratkozott az Akadémiára. 1918/19-ben [Gyallay] Pap Domokos, 1920-ban Varga Béla, 1923-ban Borbély István és Boros Jenő (Székelykeresztúr), 1924-ben az előbbiek mellett Gálffy Zsigmond, Kovács Kálmán, Márkos Albert, 1925-ben Péter Lajos (Székelykeresztúr), 1926-ban Barabás Béla (volt tordai tanár) élt e lehetőséggel. Nem mind szereztek lelkészi oklevelet. Egy másik változás a romániai érettségi, a bakkalaureátus új törvényi szabályozásához, rendkívüli megnehezítéséhez fűződik. A kolozsvári Unitárius Kollégium gimnáziumának végzősei közül 1925-ben nyáron 1, ősszel 6 tanuló mentát a vizsgán. A következő években is csak lassan javult a helyzet. Ez arra késztette az egy ház vezetést, hogy érettségi diploma nélkül is felvegye a hallgatókat azzal a kikötéssel, hogy a II. év végi alapvizsgáig szerezzék meg a diplomájukat. Ugyancsak ekkortól elfogadták, hogy az egyetemre, konzervatóriumba járó hallgatók a teológiára is rendes diákként beiratkozzanak. így lett Filep Andor, László Tihamér, [Szabédi] Székely László, Rázmány Mór a tanári pályára, Mikó Imre, [Gyallay] Pap Zsigmond, Sükösd Pál, Végh Mihály a jogásznak készülők, Nagy Ferenc, Gálna Sándor a konzervatóriumba járók közül egyben teológus is. Mikó Imre írja: „1928 őszén ugyanis nemcsak a jogi karra, hanem az unitárius teológiára is beiratkoztam. Ennek több oka volt. Apám egyházi titkár volt. Gondoltam arra, hogy egyházjogász is lehet belőlem, arra is, hogy mint teológus Angliába és Amerikába kijuthatok, ahol az unitáriusokat ösztöndíjak várták. De meg az egyháznak is szüksége volt reám. Az első évre ugyanis négy olyan hallgató iratkozott be, akinek még nem volt érettségije. Az a veszély fenyegetett, hogy ilyenformán az államsegélyes teológiai akadémia elveszti főiskolai jellegét. Beiratkoztunk hát még hárman érettségizettek, akik ugyanakkor egyetemi hallgatók is voltunk, de pap egyikünkből sem lett."24 Mikor már javulnak az érettségin elért eredmények, s figyelembe véve, FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 24 A csendes Petőfi utca. Kolozsvár-Napoca, 1978.116.
