Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)

Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia

1 72 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) hogy sokan csak a külföldi tanulmányút reményében iratkoztak be a teológiára, az EKT kimondja, hogy a tanárjelöltek ezután csak rendkívüli hallgatók lehetnek, s külföldi ösztöndíjra csak lelkészjelöltek küldhetők (1932/33-as tanév). Lényeges újításnak számít az is, hogy 1930-tól leányhallgatókat is felvettek a teológiára, az első közöttük Bedő Borbála volt. Ök az Unitárius Leányotthonban kaptak szállást, legációra csak akkor mehettek, ha valamelyik egyházközség meg­hívta őket. Papi felszentelésükre sem került sor a tárgyalt időszakban. A külföldi hallgatók beíratása csak az első világháború után merült fel. 1922-től itt tanult egy bolgár unitárius diák: Stoyanoff Demeter, aki 1925-ben szakvizsgát is tett. 1932/33-ban adnak hírt róla, hogy végre engedélyt kaptak egy magyarországi fiatal beírására. A teológiai hallgatók életrendjét a reggeli ébresztéstől az esti kapuzárá­sig a szabályzat pontosan előírta. Kevés kivétellel a külön teológiai internátusbán laktak, s a konviktus külön asztalánál étkeztek. Minthogy a teológiai hallgatók szá­ma eléggé változó volt, 1924-től az új szabályzat életbeléptetésétől a teológiai internátusbán helyezték el a különböző kolozsvári főiskolákra járó unitárius hall­gatókat is. Mikor a teológus-létszám megnövekedett, 1932-ben a főiskolásokat átutalták a gimnáziumi bentlakásba, aztán 1936-tól újra teológiai fennhatóság alá kerültek. A századfordulós berendezésű helyiségeket 1939/40-ben Abrudbányai János dékán megpróbálta otthonosabbá tenni: engedélyt adott az egyik tante­rem társalgóvá való átalakítására, karosszékeket helyeztek el, s itt állították fel az ötlámpás rádiókészüléket. A 20-as évek végétől igényeltek egy külön betegszobát is a teológusoknak, mert egy-egy járvány idején akár 6-8-an is megbetegedtek. A kollégium igazgatósága ezt a kérést nem teljesíthette, a súlyosabb betegeket továbbra is a közös betegszobában helyezték el. Az 1930-as évek végétől a beteg hallgatók gyógyításában rendszeresen közreműködött Gyergyay Árpád (fül-orr­­gége bajok) és Cseke Péter. A hallgatókat meglehetős rendszerességgel ellenőrizte a családfő, a dé­kán, sőt néha a püspök is. 1932. április 23-án a püspök Gyergyay felügyelő gond­nok kíséretében minden előzetes értesítés nélkül éjjel 11 -kor ellenőrzi a teológia helyiségeit. Aránylag ritkán fordul elő szabálytalan magatartás, melyekért meg­intik a hallgatókat (esti kimaradás, a szünidő önkényes meghosszabbítása), néha eltanácsolnak vagy kicsapnak egy-egy papnak nem való hallgatót. A szabályzat kimondja, hogy a tanév két félévre oszlik, az első szeptem­ber elejétől január 21-ig, a második február elejétől június végéig tart. A félévek lezárása előtt 2-3 hét a kollokviumi időszak. A valóságban főleg a tanévkezdés gyakran későbbre tolódik. 1913-ig rendszerint szeptember 10-12. táján van a tanévnyitó, az 1920-as években már inkább szeptember vége vagy október eleje a kezdési időpont. Ez részben a főgimnázium tanévnyitásától is függ, mert csak akkortól működik a konviktus. Az iskolai év tartamát viszont évente miniszteri ren­delet szabályozza.Tanév közben a következő szünidőket adják: október közepén

Next

/
Thumbnails
Contents