Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia
az 1920-as évekig fejtett ki, eleinte inkább a pedagógia tárgykörében: A személyiség pedagogikájának alaptényezőiről (1913), Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya (l-ll. köt. 1916-1917). Teológiai munkái: Az isteni törvény útja (1924), Unitárius hit- és erkölcstan (1925), /I vallás és erkölcs unitárius nézőpontból (1926). Szerkesztette az Unitárius Egyház, Unitárius Élet és Keresztény Magvető (1924-28) című folyóiratokat, s ezekben írásokat is közölt. A következő két teológiai tanár közös jellemzője, hogy a két világháború közti kisebbségi élet térítette őket a hittudományok felé. Mindketten egy-egy tudományág rangos művelői voltak, de gimnáziumi tanárként alig nyílt lehetőségük a kutatómunkára. A Teológiai Akadémia nyújtott számukra lehetőséget a tudósi élethez. Az 1922 novemberi kolozsvári főtanácson felvetődött a kérdés, hogy a betöltendő ötödik tanszék melyik legyen: a Győrfi István távozásával megüresedett bölcsészet-neveléstudományi, vagy pedig a gyakorlati teológiai, amelyet már évek óta Vári Albert gimnáziumi vallástanár lát el helyettesként. A főtanácsi tagok 64:10 arányban a bölcsészeti mellett voksolnak, s erre Varga Bélát hívják meg. Az indoklás az volt, hogy a gyakorlati tanszék továbbra is helyettesíthető, de a magyar tudományegyetem távozása, a református tanárképezde bezáratása után a teológián belül kell biztosítani a bölcsészeti tárgyak magas szintű oktatását. Erre akkor Varga megfelelő képzettségű tudós volt. Varga Béla (1886-1942) a kolozsvári kollégium végzettje, majd a helybéli tudományegyetemen szerez magyar-latin-görög szakos tanári diplomát és 1909-ben filozófiai-pedagógiai doktorátust. Berlinben, Lipcsében, Genfben folytat másfél évig tanulmányokat. Közben 1907-től helyettes, 1911/12-től rendes latintanár a főgimnáziumban. 1915-ben magántanári képesítést szerez az egyetemen a logika tárgyköréből. 1917-től az EME bölcsészeti szakosztálya titkári teendőit is ellátja. 1920-ban beiratkozik a Teológiai Akadémiára, s 1923-ban tesz lelkészképesítő vizsgát jeles eredménnyel. 1924 novemberében szentelik pappá.16 Ezek szerint még a teológia elvégzése előtt, 1922 őszén választották tanárrá. 1922/23-ban még óraadóként, a következő tanévtől rendes tanárként tanította szaktárgyait, a bölcsészettörténetet, vallásbölcsészetet, társadalomtudományt, pedagógiát, valamint az angol nyelvet. 1926-ban az oxfordi Manchester College-ban folytat teológiai tanulmányokat, ezalatt Kiss Elek helyettesíti. 1933-ban áthelyezteti magát a Borbély István halálával megürült rendszeres teológiai tanszékre. 1928- ban főjegyzővé, 1938-ban püspökké választják. 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagsággal, 1940-ben a kormányzó Corvin-koszorúval tünteti ki. Minthogy fő feladatának a tudományművelést tartotta, lemondott püspöki tisztségéről, s elfoglalta a visszatérő kolozsvári egyetem pedagógiai tanszékét. Filozófiai és pedagógiai tanulmányok egész sorát írta, ezek jegyzékét közli válogatott FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 16 A pappá szentelések jegyzékét Kovács Sándor teológiai tanár bocsátotta rendelkezésünkre, amiért ezúton is köszönetét mondunk.
