Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)

Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia

158 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (SAAL GYÖRGY) munkáinak kötete.17Teológiai vonatkozású dolgozatai a Keresztény Magvetőben jelentek meg. A másik kényszerpályára került unitárius tudós Borbély István (1886-1932) volt. A kollégium végzettje, a kolozsvári egyetemen szerzett magyar-német sza­kos tanári diplomát és doktorátust (1909). 1906-1908 között mint tanárjelölt a kollégium internátusának felügyelő tanára, 1907/8-ban, 1909/10-ben és 1911/12- ben óraadó, illetve helyettes, 1912-től rendes tanár a főgimnáziumban. Miután végigharcolja az első világháborút, az 1920-as évek egyik legtevékenyebb tanára, 1925-1928 között a kollégium igazgatója. 1923-ban beiratkozik a teológiára, s 1925-ben tesz jeles eredménnyel szakvizsgát, 1926 júniusában teológiai tanárit (jog és egyháztörténet), 1927-ben pappá szentelik. Már 1923-tól a teológián is az irodalomtörténet óraadója. 1927 novemberében az ő részére létesíti a főtanács a címzetes rendkívüli tanári státust, amelyet neki azonnal megítélnek. Majd Bo­ros György püspökké választását követően vele töltik be a rendszeres teológiai tanszéket 1928 decemberében. Erkölcstant, dogmatörténetet, társadalomtudo­mányt valamint német nyelvet tanít korai haláláig. Az Erdélyi Irodalmi Társaság főtitkára 1920-1929 között, 1924-ben megalapítja az Erdélyi Irodalmi Szemlét. Az Unitárius Irodalmi Társaság egyik alapítója, a Keresztény Magvetőnek 1922-es újraindulásától kezdve szerkesztője. A legtöbb irodalmi folyóiratnak munkatársa volt. A régi magyar irodalomra, Heltai Gáspárra és Dávid Ferenc korára vonatkozó tanulmányai jelentősek. írt magyar irodalmi és teológiai tankönyveket is.18 A gyakorlati teológiai tanszéket először az 1930-as évek elején töltik be Vári AlbertteI (1868-1953). Korábban e tanszék tárgyait Ferencz József püspök, majd Péterfi Dénes tanította. Azután rendszerint felosztva a többi tanár és a kollégium 1909-ben megválasztott vallástanára, Vári óraadóként oktatta a gyakorlati tudni­valókat. Vári Albert a kolozsvári kollégium végzettje, majd az itteni teológián tett papi szigorlatot 1892-ben. 1905-től Székelyudvarhely templomépítő lelkésze, s innen pályázza meg a kolozsvári főgimnáziumnál 1909-ben alapított vallástanári állást. Magánszorgalomból megtanul angolul, de vágya, hogy külső egyetemre mehessen, soha sem valósul meg. Már 1922-ben felmerül meghívása a teológi­ai tanszékre, de a főtanács többsége akkor a bölcsészeti tanszék és Varga Béla mellett dönt. 1932-től helyettes tanárként alkalmazzák, 1933-ban megválasztják a tanszékre, s egyben dékánnak is. Miután Csifó Salamon halálával 1934-ben meg­ürül az egyháztörténeti és jogi tanszék, 1934-től ennek tárgyait adja elő Vári, s az 1935 decemberi főtanács át is helyezi e tanszékre. Itt az 1942/43-as tanév végéig tanít. Cikkei, tanulmányai főleg az Unitárius Közlönyben és a Keresztény Magve­tőben jelentek meg. Ez utóbbinak a szerkesztője is volt 1929-től. Tanulmányban 17 Varga Béla: Bölcseleti írások. Bukarest, 1979.; Vb. Gaal György: A kolozsvári egyetem unitárius tanárai. I. h. 18 Anyakönyv 153-154.; Kiss Elek: űr Borbély István. Teol. Értesítő 1931-32.3-5.; György Lajos: Borbély István életrajza és irodalmi munkássága. Kolozsvár, 1932. Különlenyomat az Erdélyi Múzeum 1932. évfolyamából

Next

/
Thumbnails
Contents