A kolozsvári unitárius új kollégium megnyitó ünnepélye 1901. évi szeptember hó 22-én (Kolozsvár, 1901)

— 23 —

Sokáig és sokan vitatkoztak és vitatkoznak még ma is azon kérdés felett: van-e haladás? Milyen a mértéke? Iránya? Hogyan lehet a haladást szemléltetni? Az idealismus hívei feltétlenül állították; voltak olyanok, a kik elismerték bizonyos tekintetekben, másokban azonban tagadták. Voltak olyanok is, a kik feltétlenül tagadták minden tekintetben.

Ha e kérdést a történelem világításánál nézzük, lehetetlen bizonyos tények előtt szemet hunynunk. Ott áll előttünk az ókorban a rabszolgakereskedés, ma a szabad munkás; az ó- és középkorban a hatalomra és rendre, ma az emberi jogokra és boldogságra alapított társadalom; előttünk áll az ókorban a tisztaság, egészség, nevelés kérdéseiben szabadjára hagyott néptömeg; ma a legszorgosabb gondoskodás veszi körül s látja el jó kövezettel, egészséges vízzel, közintézetekkel. Kezdetben |a közlekedés az árúk kicserélésére szorítkozva szomszédos területeken mozog; ma a gőz és elektromosság vizen és szárazon mérhetetlen távolságokat köt össze. Az Odysseia szerint az út Lesbostól Argosig három napig tart. Bámulatos, a mit a tér- és időlegyőzés tekintetében a technika a múlt százban felmutatott!

Mi mindez, ha nem haladás?

Nézzük a haladást az ért elem, a tudományok fejlődése szempontjából. Az ókorban hiába keresünk független tudományt. Curtius szerint az egész görög történelem csak arra való, hogy orákulumaikat igazolja. Ez áll a többi tudományokról is. A kér. világban a tudomány az egyház tanainak igazolására szolgált. Az ókorban az emberi szellem e világba merült, a középkorban a túlvilági élet szemléletébe. Descartes óta középpont lett az ember, az öntudat. Mióta jelentőségét felismerték, azóta világosság és szabadság derűit a tudományokra; azóta van exakt tudomány a szó mai értelmében. És most a tudományok minden ágában a munkamegosztás új elve alapján eddig soha sem sejtett munkásság foly. S e munkásság irányát az adja, hogy a mint az értelem előre halad, úgy tűnik el a véletlen, az értelmetlen, a kiszámíthatatlan s helyébe lép a mindenséget kormányzó törvényszerűség. A tudomány az anyag fölötti uralomra törekszik s a mint előre halad, felruházza a gondolkodó szellemet azzal az erővel, a melylyel a művelődés korábbi fokain kizárólag a képzelem