A kolozsvári unitárius új kollégium megnyitó ünnepélye 1901. évi szeptember hó 22-én (Kolozsvár, 1901)

- 24 —

bírt. Vannak, a kik a tudás haladását is csak egyes tudományokra terjesztik ki. Ezek azonban feledik, hogy a haladás most nem egyes kultúrnépeké, hanem az egész emberiségé, a föld míveltjeinek közös java. A nagy eredmény abban áll, hogy nemzetközi congressusok hangsúlyozzák azt a közösséget, a melvbe a népeket a humanitárius, kulturális érdekek fűzik.

Az emberiség valláserkölcsi tekintetben is halad. Az ethikai belátás változik az idővel; a mi ma erény, régen bűn volt. Macchiavelli a gyilkolást magasabb politikai czélok érdekében még erényként magasztalta. Az ókorban a rabszolgát még dolognak tekintik, a melylyel kényük-kedvük szerint rendelkezhetnek; az apa a gyermeket tetszés szerint felnevelheti vagy kiteheti.

Hivatkoztak arra, hogy a nagy erkölcsrendszerek minden népnél és minden korban lényegükben egyenlők s így e tekintetben haladás nincs. Az új testamentum ethikájában nincs erkölcsi elv, a melyet már korábban ki ne mondottak volna s az apostoli iratok legszebb helyei pogányírókból vannak véve. Ezzel szemben nem szabad felednünk, hogy azok a valóban magasztos erkölcsi rendszerek egyes nagy gondolkodók kizárólagos tulajdonai s az emberiség nagy tömege azok áldásaiban az ókorban nem részesült. Egyetlen erkölcsi elvet sem ismerünk, a melyet már a régiek nem ismertek volna, mondják azok, a kik az emberiség vallás-erkölcsi haladását tagadják. Mi hozzátehetjük, hogy mi alkalmazzuk ez elveket s egész társadalmi életünk ez elvek alapján épül fel. Tagadhatni-e azt a nagy különbséget, a mely a régi és az új társadalmi élet viszonyai között épen a keresztény erkölcstan elveinek alkalmazása által fennáll?

Igen, a tények kényszerítő ereje alatt el kell fogadnunk azt a felemelő és boldogító meggyőződést, hogy igenis van haladás physikai, értelmi és vallás-erkölcsi tekintetben. S tagadhatjuk-e, hogy a haladást a nevelés és tanítás munkájának köszönhetjük?

Ámde nincs fény árnyék nélkül. Bármily optimismussal nézzük is a modern kultúra vívmányait és eredményeit, lehetetlen árnyoldalait is észre nem vennünk. És itt közeledünk a mai nevolésre váró nagy feladatokhoz. A társadalom jelen állapota daczára a minden téren való letagadhatatlan haladásnak — kevés