A kolozsvári unitárius új kollégium megnyitó ünnepélye 1901. évi szeptember hó 22-én (Kolozsvár, 1901)

— 20

Óhajtandó első sorban, hogy azon 200 ifjú közül, a kik az itteni internátusbán elhelyezhetők, mentői többen jussanak élelmezési kedvezményhez, mert szegényebb sorsú hitrokonaink másképen nem birják meg a nevelési költségeket. E czélra pedig jelenleg csak 8000 korona áll rendelkezésünkre. A ki tehát egyházunk köznevelésére áldozni tud és akar, ez idő szerint ez alap gyarapítására kell figyelmét terelnünk, a miben a szép példát méltóságos id. Dániel Gábor szeretett főgondnokunk s bölöni unitárius egyházközségünk egy-egy szegény tanuló ellátásának biztosításával épen most adta meg. Jutalmát a nemes tett magában hordja. Azért magasztaló szavak helyett csupán szerencsés tolmácsolója maradok azon örvendetes ténynek, hogy ez intézet felavatásánál a jótékonyság angyala is jelen van. Jöjjön és térjen be e múzsák hajlékába mennél gyakrabban !í:‘)

És most Önhöz fordulok, dr. Gál Kelemen igazgató úr hogy a „Magyar unitárius egyház Főtanácsa“ nevében annak drága kincsét, büszkeségét, ezt az intézetet Önnek igazgatása alá, gondozásába ezennel átadjam.

Tudom, hogy egyházunknak ezen történelmi fontosságú pillanatában és ez új évszáz küszöbén méltányolni fogja azt a szerencsét s az azzal járó felelősség hord erejét átérzi, hogy a Gondviselés Önnek juttatta a szép feladatot: bevezetni ez intézetet egy új — és mindnyájunk óhajtása szerint — virágzó korszakba.

Legnagyobb részt Öntől és tanártársaitól függ, hogy az egyház és állam által hozott nagy áldozatoknak itten az ifjúság kiképzésében, hazafias és vallásos nevelésében meglegyen a kívánt gyümölcse.

íme, megadtuk Önöknek mindazokat a külső eszközöket, a melyek az oktatás és nevelés feladataihoz eddig részben hiányoztak. Önökön a sor, hogy e szép testbe lelket és szellemet öntsenek, a mely ne maradjon hátrább a réginél s innen a minket szegénységünk és csekély számunk mellett is fentartó unitárius erények és tradicziók ki ne vesszenek. Mert emlékezzenek vissza, hogy a most ott hagyott egyszerű, ódon falak közűi, mindig követésre méltó tanárok kezei alól, berendezési hiányok daczára is, sok jeles fia emelkedett ki hazánknak és egyházunknak. A mit

*) A megnyitást követő közgyűlésen még öt ilyen alapítvány tetetett.