Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
95 és körök véleményét legkésőbb Szent-György napig kérje be; a legkisebb részletekig ismerkedjék meg a tanítási ú. n. szakrendszerrel; ennek eddigi sikerének járjon körülményesen utána. Ezen rendszert vesse össze a volt osztályrendszerrel. Az összevetés alapján fejtse ki a mostani rendszer hasznát és esetleges hiányait. Munkája terjedjen ki a falusi oskolai tanítók célszerű kiképezésére, és a falusi iskolai rendszerre is, mely utóbbira kérje ki az esperesek véleményét. A választmány munkálkodását addig is folytassa, míg a vélemények kívülről beérkeznek. Ha a kiküldött tagok felénél eggyel több jelent meg, a tanácskozás már folyhat. Más tagok is lehetnek jelen, de csak tanácskozási (nem „eldöntői") szózattal. Ha az elnök valami okból nem lehet jelen, elnököl az öregebb tanácstag. Ha a 7 szám a tagok közül ki nem telnék, az elnök a képviselőtanács tagjaiból pótolja ki. Közöltem a bizottságnak adott utasítást, mert annak gondosságából látszik, hogy a Főtanács tulajdonképen csak most veszi észre, minő nagy kihatású és súlyos következményeket maga után vonó javaslatot fogadott el egy félévvel ezelőtt s minő nehézségekkel jár annak életbeléptetése; másfelől meg a részletekre kiterjedő figyelemmel honorálni akarta a főgondnok aggodalmait. A javaslat életbeléptethető részeire már most határoznak. A köztanítók fizetését „sokasított tanításbeli kötelességük tekintetéből“ emelik. Kimondják, hogy mindazok, kik közülök belső állapotra szánják magukat, minden más deákok felett belső állapotra jelöltessenek ki, hogy ezáltal a falusi iskolákra való felügyelet, mely a papok közvetlen kötelessége, célszerűbben elérettessék. Dániel főgondnok tiltakozása ugyan nem érte el célját, de egyet eredményezett. Azt, hogy az egész reform-terv igen élénk és beható megvizsgálás alá került. S itt a régi jegyzőkönyvek buvárlója azzal az örvendetes jelenséggel találkozik, hogy a Főtanácsok figyelme végre-valahára az iskola belső ügyeire, különösen a tanulmányok rendszeréie terelődik. A század eleje óta először történik, hogy a Főtanács figyelmét nagy elvi kérdések, átfogó jelentőségű problémák foglalják le az eddigi kicsinyes irányelvek nélküli babrálások, szőrszálhasogató egyenruházati, haj- és szakállviseleti szabályok kínos és szellemtelen kicövekelése helyett. A kiküldött bizottság elnöke gróf Bethlen Ferenc, jegyzője Mikó Lőrinc. A bizottság serényen hozzákezd munkálatához. Első gyűlését már március 26-án tartja. Kérdőpontokat állít össze s küld ki a tanács útján a keresztúri, tordai és torockói iskolák igazgatóságához. Nem várja be, míg a feleletek beérkeznek, hanem közben is gyülésezik és tárgyal.
