Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
94 tagjai aláírásával kellett volna beadni; ha pedig az igazgatóság készítette, a többi igazgatóságokkal együtt. Másik, hogy a Főtanács végén sürgősen, jóformán megtárgyalás és vitatás nélkül akarták elfogadtatni. A lényegi: habár érdemben nem akar hozzászólni, mégis kiérzik soraiból, hogy a tiltakozás tulajdonképeni oka, hogy a lépést igen nagynak, igen radikálisnak tartja. A latin nyelv hátratolása fáj tehát a főgondnoknak. Ezért tiltakozott s mikor látta, hogy a zsinat közhangulatával nem lehet szembeszállni, a főkormányszékhez fordult, hogy ezúton akadályozza meg a terv életbeléptetését. Mindjárt a zsinat után, augusztus 28-án, (a javaslatot aug. 27-én fogadta el a zsinat) panaszos jelentést tesz a Főkormányszékhez, hogy az életbeléptetést megakadályozza. A képviselő tanács már okt. 4. ülésében tárgyalja a Főkormányszék rendeletét. Az egyházi tanács jegyzőkönyvében e panaszos jelentésről ezt olvassuk: Dániel Elek főkurator „azt adván fel*, hogy a folyó évben tartott zsinati Főtanács alkalmával „egy az erdélyi tanítási rendszerrel merőben ellenkező“ és a kolozsvári főiskolai igazgatóság címzete alatt: Iszlai László mint felügyelőgondnok és Székely Mózes, mint rektor nevök aláírása alatt beadott tanítási rendszer a közelebbi Főegyháztanács utolsó ülésében vétetvén fel, az anélkül, hogy megvizsgálására elég idő fordíttatott volna, azon ülésben el is fogadtatott s annak f. évi szept. hó első napján az oskolában léjendó létrehozása meghatároztatott. Kéri, hogy bévitele akadályoztassák meg azon új tanítási rendszernek s annak tanácskozás alá vétele a jövő Főegyháztanácsra halasztassék; mire nézt meghagyatik, hogy a Főegyháztanács ezen nagyfontosságú tárgyat közelebbi ülésében újból felvenni s azt bővebb tanácskozás tárgyává tenni igyekezzék. A főgondnoknak tehát most már az az érdembeli ellenvetése, hogy az eddigi rendszerrel merőben ellenkező. Hiszen ez is volt a célja, minthogy az eddigit nemcsak Brassai, hanem vele együtt sokan rossznak tartották. Abban azonban igaza volt, hogy az egészet minden hozzászólás nélkül egészben fogadták el, pedig fontossága és kihatása kétségtelenül nagy. A képviselőtanács a Főkormányszék iratát érdemleges hozzászólás nélkül a közelebbi Főtanács elé terjeszteni határozza. Az 1842 március 1-én tartott Főtanács az új tanítási rendszerben megállapított elveket: t. i., hogy az alsóbb és felsőbb tudományok magyar nyelven és szakok szerint, a latin, német és magyar nyelvek, mint nyelvek szükségességükhöz képest célszerűen taníttassanak, újból is kifejezetten elfogadja, helyesli és megállapítja. Azonban a netalán szükséges javításokra nézve határozza: neveztessék ki egy választmány, mely az iskolák
