Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés

93

huzamos tanítását tudományos és gyakorlati szükség igazolja. A görögöt az, hogy tudományos intézetből kidobni nem lehet s a kollégium theologiai szeminárium is. A földrajznál két „visszásság“ földabroszok nem használása és az általánosról az egyesre szállás. Kolozsvári gyermeknek nem beszélhetünk a Cordilleras de los Andesről, ha a Felek és Hója bérceit nem ismeri s nem látta, hogy ömlik a Nádas a Szamosba. A mathematikai és fizikai földrajz azért hiányzik, mert nincs készület és alapvetés rá. A mathesis azért ismétlődik évenként, mert az eddigi sikertelenség oka a rászánt kevés idő. Algebrát félév alatt tanítani akarni — „Isten kisértéssel határos vállalat“.

Nyolc köztanító részére a szakok: görög—latin (poesis— retorika és etimológia—szintaxis 2), szám- és ürtan, földrajz— történelem, magyar—német, természetrajz—beszédértelem-gyakorlat, ének, írás, rajz.

Ez volt az a javaslat, melyet az 1841 aug. 27-étől Korondon tartott zsinat érdemleges vita nélkül elfogadott.

Dániel főgondnok aug. 27-én „Ellenmondást“ jelent be az elfogadott határozat ellen. Gondolatmenete ez: Mint elnök élőszóval kijelentette, hogy ezen tárgynak „ily sietőleg és a főkonzisztórium szinte oszlásával való elhatározását“ nem tartja tanácsosnak. Ajánlta a terv felolvasását, a tanácskozásnak jövő Főtanácsra halasztását, hogy „ezen státusunk létezésére nézve nagyon érdekes tárggyal bővebben ösmerkedhessenek“. De többen s főkép az inspektor-kurátorok sürgették a mostani elhatározást. A terv beadása nem szabályszerű, mert nem az egész „biztosság“ adta be. Nem látja be, miért oly sürgető az elhatározás. Hogy haladjunk? Aki igen nagyot lépik, könnyen elbukik. Ifjaink hátramaradtak? Hivatalokban oly nagy számmal vannak, mint még soha. Papjaink? Bármily nagy gyülekezet elé állíthatók. Lehetnek gyengék is. De a talentumot nem az új rendszer önti az ifjúba, hanem a természet. íróink? A Remény a két magyar hazában egyaránt „kedvességre talált“. Nincs tehát sürgető ok az új rendszer „elsietőleg való használatára“. A terv olvastassák fel, több példányban másoltassék le, küldessék ki esperesekhez, köri felügyelő-gondnokokhoz, konzisztorokhoz s aztán a közelebbi Főtanács tárgyalja le. De hogy most „mintegy erőszakkali nyakunkra való tolással“ tanácskozás alá vétessék s talán az új iskolai év kezdetével „akárhogy módosítva gyakorlatba jöjjön“, annak ellene mond s ha mégis létre jőne, sajnálattal nyilvánítja, „hogy azt a rendes utakon megakadályozni el nem mulatja“. Kívánja tiltakozása jegyzőkönyre vételét s részére kiadását hitelesség alatt. Dániel tiltakozásában három okot hoz fel. Kettő formai, egy lényegi. A formaiak: egyik, hogy a tervet az egész bizottság, annak elnöke s összes